Babonák.
Babonák.
A karácsonyhoz fűzött babonák is élnek még mindenfelé. Általában az ünnepekhez kötött babonás szokások inkább fenmaradtak, mint az alkalmi babonák, melyek már főleg az iskolázott fiataloknál, kiveszőben vannak, nem úgy, mint a tótoknál, a kik közt még igen sok babonát találunk. A karácsonyi babona-kör Lucza-nappal kezdődik, a mikor az ismert Luczaszék-fonásához és a ház meszeléséhez fognak, a minek karácsonyra kell elkészülnie. Az ólomöntés, a czipődobás, a páros vagy páratlan mennyiségü fahasábból való jóslás a luczanapi babonákkal és a háromkirály-napi jelek irásával mind a boszorkányban és rontó lélekben, ennek igézésében való hitre háramlik vissza, mely az ős pogány vallás maradéka. A boszorkányokban való hit, az igézéstől való félelem és az ellene való védekezés legerősebben maradt meg; nincs Nyitravármegyében sem magyar falu, a hol ez fenn nem tartotta volna magát. Ezért uralkodik ma is még erősen a kuruzslás, noha ezen a vidéken már sűrün fordul a nép is betegségei ellen orvosi segitséghez, a szemmel nézés, igézés elleni ráolvasás, nemcsak az emberek, hanem a házi állatok betegségeiben is. Megmaradt a sárkány, a garaboncziás fogalma, mely mint rossz lélek az elemi csapások okozója, s azért ma is általános még a viharos felhők elé való harangozás, melylyel a gonosz sárkányt akarják elriasztani. A rossz lélek távoltartására szolgál a marhák megszentelése is, midőn először hajtják ki tavaszszal, a mikor egyuttal lánczot is vetnek eléjük; ugyancsak a jószágnak a virágvasárnapi szentelt barkával vagy zöld ággal való megveregetése. Azok a babonás szokások, 193melyek eredetét az ősvallással hozhatjuk kapcsolatba, a melyek későbben a keresztény vallás ünnepeihez és szertartásaihoz simultak, tehát évezredes hagyományból sarjadoztak, ma is legerősebben élnek, sőt akárhányszor irányt szabnak a nép cselekvésének egész haláláig.
NYITRAMEGYEI NÉPVISELET Csácsó.
„Magyarország Vármegyéi és Városai”
„Apollo” Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.
Minden jog fentartva.
Lőger Gusztáv aquarellje.
