Mai magyarság.
Mai magyarság.
NYITRAVÁROSI RÉGI POLGÁRI VISELET.
Lőger Gusztáv felvétele.
Egészen magyar helység, vagy a hol az idegen ajkú lakosság legfölebb csak egy-két százalékkal elenyésző kisebbségnek vehető, ma csak tizenhét van a vármegyében. A nyitrai járásban Beéd, Berencs, Csehi, Csitár, Geszte, Menyhe, Nagyfalu, Zsére, ezekhez számitható még az alább felsorolt s törzsökös lakóikban magyar Pográny, Gerencsér, Ghymes; az érsekujváriban Andód és Kis-Kér; a vág-sellyeiben Farkasd, Hosszúfalu, Magyar-Sók, Negyed, Szelőcze, Vág-Királyfa. Ezekhez járul még Érsekujvár városa, melynek lakosai közt csak kisebb töredéket tesznek a nem magyar ajkúak. Nyitra városában a magyarság az abszolut többség alatt marad. Többségben van a magyarság hol tóttal, hol némettel szemben az érsekujvári járásban Kis-Mánya, Nagy-Kér, Tardoskedd, a nyitrai járásban Bábindál, Bodok, Dicske, Gerencsér, Ghymes, Kálaz, Kis-Czétény, Kolon, Lajosfalu, Nagy-Czétény, Nagy-Hind, Nemes-Pann, Nyitra-Egerszeg, Pográny, Vicsáp-Apáti, a nyitra-zsámbokréti járásban Nyitra-Zsámbokrét, a vágsellyei járásban Királyi, Tornócz, Vág-Sellye, Vág-Vecse helységekben. Ezenkívül számbavehető kisebbségben előfordul a magyarság még mintegy negyven községben.
