Lakás.
Lakás.
Házaik ugy alakjára, mint beosztására nézve egészen különálló tipus; mintáját egy handlovai ház másolatában az 1896-iki ezredéves kiállítás falujában Budapesten is láthattuk. Handlova, ez a népes, hét kilométernyi hosszúságban kigyózó falu legérdekessebb és legnagyobb fészke a krickehäueroknak, melyhez nevük is füződik, minthogy németül Handlovát Krickerhäunak hivják. Állitólag egy Kricker nevü ember alapította 1364-ben.
HANDLOVAI NÉMET HÁZ.
Heyer Artur rajza.
A handlovai házat dr. Jankó János ismertette. Az 1896-iki kiállítási főjelentésben igy ír róla:
Egész beosztása teljesen a házközösség szervezetének felel meg. A melléképülettel L alakban van összeépítve. A lakóház és melléképülete is tiszta faház, noha ma már teljesen ugyanazon rendszerben kőből is építik házukat.
A lakóház földszintjének első helyisége nagy, tágas szoba, a házközösségben élő családnak nappali szobája. Két-két ablaka van ugy az utczára, mint az udvarra. A második helyiség a pitaros konyha. A pitarból lépcső vezet föl az emeletre. A következő harmadik helyiség egy közfal által két helyiségre van osztva. Mindkettő kamara. Az egyikben a háztartáshoz, a másikban a gazdasághoz szükséges közös eszközök és szerszámok vannak; mindegyik helyiségnek külön ajtaja van a pitarba s az ajtóval szemben külön egy-egy ablaka a telekre. A földszintet tehát csakis azon helyiségek foglalják el, melyeket a házközösségben élő családok közösen együtt használnak és csakis nappal.
A házközösségben élő családoknak azonban a közösön kivül magánlakosztályuk is van az emeleten. Az emelet beosztása ismét a hármasrendszeren alapul. A középső helyiség a konyha szerepét teljesen elvesztve, tisztán pitarrá alakul, melyből mindegyik oldalon 2–2 ajtó nyilik, mert az 196emeleten a földszintnek megfelelő szoba kötőfallal szintén két szobára van osztva, mindegyiknek levén egy-egy ablaka az utczára s egy-egy ajtaja a pitarra; e két helyiség a házközösségben élő két család háló helyisége. Az udvari helyiség hasonlóképen két részre osztott, ezeknek is megvan a maguk külön ablakuk a telekre s ajtajuk a pitarba s ezek képezik a közösségben élő családok magánkamaráját.
A faház földszintjét bevakolják kivülről s fehérre meszelik; az emeleten azonban e gerendák nincsenek vakolva. Az ablakok azonban a földszinten nagyobbak, az emeleten kisebbek; az emeleten, a hol csak az éjszakát töltik, kevesebb szükség van a világosságra. Hogy a földszinti pitar és konyha világos legyen, az ajtó feletti részt beüvegezik. Tornácza a földszintnek nincs, mert az emelet tornácza elég széles ereszt képez. Az emelet tornácza oszlopos, az oszlopok közt egy méter magasságig deszkázott. Néha a tornácz még a ház oromfala elé is kiterjed. A ház fedele oromzatos nyeregtető, tehát tiszta német alak; a csúcsfal függélyesen be van deszkázva, a deszkába kereszt s e mellett egy-egy szív van vágva.
Az emelet szobamagasságában, valamint az emelet és a földszint közt két sor zsindelyből kiugró vízvető védi a földszinti ablakokat az eső ellen. A födés zsupból készül. Kéménye négy deszkából összeszegezett, feltünően hosszú cső, kajlán rácsapott födélkével.
A házhoz van hozzáépitve derékszög alatt a gazdasági melléképület; ennek három helyisége közül az első az istálló egy ajtóval és két ablakkal az udvarra, egy ablakkal a telekre; a második helyiség elől az udvar felől teljesen nyitott, a telek felől azonban széles ajtóval elzárt szérü; a harmadik helyiség a szénagyüjtő, ennek csak a szérü felől van egy nagy ajtótlan nyilása, melyen át a szénát ki- és beadhatják. Az udvarnak a házzal szemköztes sarkában van a kerekeskút. A telket kerítés veszi körül. Ez majd izlésesen fonott mogyoróvesszőből, majd kőrakásból áll, melynek tetejére rőzsét dobnak. A kerítés és a ház közé van beékelve a székelykapu, mely nemcsak itt Handlován, hanem Privigyétől kezdve idáig is, még egész Turóczban is el van terjedve.
A székely kapunak azonban itt csak vázát kapjuk, az oszlopok és gerendák kopaszok, lemaradt róluk a diszítés, mely a székely kaput oly fenségessé teszi, a kis ajtó fölötti ablaktér be van deszkázva s patkós ív helyét egyenes kötőfák foglalják el.
A berendezés természetesen szintén megfelel a házközösség szellemének; az ajtó melletti sarokban van a kemencze, mely fűtő, sütő és főzőhelyül szolgál; a többi három falat pad veszi körül, a két utczai sarokban egy-egy asztal, előtte székkel; mindegyik családnak megvan a maga asztala. A konyha itt hideg, csakis a szoba felőli oldalán van agyagpadkája, fölötte a szoba kemenczéjének fütő nyilásával; a konyha egyébként inkább csak az edény elmosására és hasonló czélokra szolgál. A hálókamrák berendezése egészen egyszerü, mindegyik szobában a sarokban egy ágy s ezenkivül a falak mellett 2–3 láda van, még csak szék sincs bennük, a mi mutatja, hogy ide csak hálni járnak.
Különbözik ettől a hannoverán települtek háza a szeniczi járásban, Szobotiston, valamint az ehhez hasonló miavai német eredetü ház is. Ez kőből épült, emeletes, csúcsfalas, simán fedett. Három ablak szolgál az utczára a földszinten és az emeleten. A csúcsfalon a nagy padlásajtó mellett van két kisebb ablak, azaz padláslyuk. A földszintre az udvarról van a bejárás; az emeletre ellenben külön falépcsőn járnak fel, melyet a ház félhosszaságában ereszesen kiugró tető véd. Beosztása épp olyan czélnak felel meg, mint a handlovai házé.
