Lakás.
Lakás.
Lakásuk, még a vagyonosabb déli részeken is, egyszerű. Legnagyobb részt egy lakószobájuk van, egy ablakkal az utczára; a szobába a pitvaron át jutnak, mely egyuttal hideg konyha; ehhez van építve egy végben s ugyanazon fedél alatt a kamara, istálló. Tornácz rítkán van; az eresz is keskeny. A pitvarba, az istállóba vezető ajtók egyenesen az udvarra nyílnak. A fal anyaga vagy fecskerakás, vert fal, vagy vályog; északkeleten, az erdős vidéken fa is. A falat többfelé szines sávokkal, néhol festett alakzatokkal diszítik, mint azt alább külön fölemlítjük. A fedés az alföldön, a hol a magyarokkal vegyest laknak, velük szorosabban érintkeznek, vagy éppen maguk is magyar származásuak, rendesen sima, csak ritkán és kevés garádos él- vagy oromczifrázattal. A nyeregtető kajla üstökkel borúl a csúcsfalra, mely rendesen deszkából készül, néha csonkán, felében-kétharmadában födve el a háztető elejét. A Vág mentén csúcsfal nincs, a zsuptető prizmásan fedi a falakat. A fedőanag az alföldi tájon zsupszalma, fölebb már gyakran zsindely; legujabban a cserép is terjed.
PÖSTYÉNVIDÉKI HÁZAK.
Lőger Gusztáv felv.
Változatokra főleg észak felé, ott, a hol a zártabb völgyrendszer kedvez bizonyos elszigeteltségnek, természetesen elégszer találunk. Nagy-Surányban két-három ház épül egy végben, mind megannyi külön-külön család otthona. Nemcsak rokonok, hanem idegenek is laknak ugyanabban az udvarban, de külön házakban, melyeket azonban a szét nem választott tető külsőleg egy háznak mutat. A falat alul a földtől mintegy félméternyi szélességben zöldre meszelik. A lakóházak egy udvarban való tömegesítését feltünően tapasztalhatjuk a morvamezei Kuttiban, a hol néha 10-12 ház van ugyanazon udvarban. A falak diszitése, a hol van, rendesen csak egy szines sáv a fal alján vagy keret az ablak körül, a homlokfal élén; előfordulnak még koczka 204és ritkában alakdiszitések. Egyház-Nagyszegen pirosra vagy kékre meszelik körül a fal széleit vagy az ablak keretét; piros vagy zöld czifrázást találunk Malomszegen, Kis-Keszin; a Vág mentén Sopornyán már piros, kék, zöld virágdíszt is. Általában azonban az alsó járásokban síma fehérre hagyják a falat. Kevés faldiszitést találunk Nyitra körül; ellenben itt már sűrübben építenek két szobás házakat, melyeknél épp ugy, mint a magyarok házánál, az első, a parádés szoba az utczára szolgál, ajtaja a pitvarba nyílik s ezzel szemben ugyancsak a pitvarból visz az ajtó a második nagy belső szobába, melynek kis ablaka az udvarra szolgál.
Nyugaton és északon jobban el van terjedve a ház czifrázása: a garádos fedél, a tarka, piros, zöld, kék, sárga alakdiszítések, melyeket többnyire az asszonyok festenek a házakra meszeléskor s nem izléstelenül. Így például a pöstyéni járásban Kis-Örvistyén, Nagy-Örvistyén piros és kék tulipános diszítést találunk a falon, Dubovánban, Nagy-Kosztolányon kék és sárga peremfestést; Csáriban, a szenici járásban a fal alját 40 – 50 ctméternyi széles vörös vagy kék sávval meszelik be s finom homokkal behintik, hogy rücskös, tehát kidomborodó legyen, ami a kőaljazatnak a modern építészetbe is átvett primitív utánzata; Nagy-Pritzsden sárga és zöld czifrázattal ékesgetik a falat, Korlátkőn piros vagy zöld sáv a diszítés. Stepanón szintén a ház alját meszelik be vörösre, zöldre, kékre, sárgára, behintve finom homokkal, mint azt már máshol megjegyeztük. Hasonlót jegyeztünk föl a szakolczai járásban Oreszkón, Uninban stb. Csinosan festegetik be virágalakokkal a homlokfalat Vészkán; Péterfalun meg az épített csúcsfalra a virágok közé szentségtartót festenek az Oltári szentség tisztelete jeléül, csak úgy, mint igen sokfelé a deszka csúcsfalba keresztet vésnek vallásos kegyeletök jeléül.
A megye északi részén, a vágújhelyi járásban is, többnyire piros és kék, néha tarkább diszítést találunk egyik-másik helységben, míg például a szomszéd faluban már nincs nyoma ez ékítésnek, hanem tiszta fehérre meszelik a falat. Az emlitett Örvistyékkel szomszéd Krakovánon nem alkalmazzák a diszítést, szintúgy Kis- és Nagy-Modrón, valamint Mosócon sem, ellenben a Mosócz és Modró közé eső Brunóczon és Patvaróczon nem elégesznek meg az ablak körüli szegélyekkel, hanem a fal sarkaira vagy csúcsfalpárkányzat gyanánt is külömböző szinü tulipánsort vagy csoportot festenek. A nagytapolcsányi, zsámbokréti járások egynémely községeiben is találkozunk a tarka faldiszítésekkel, Koloson, Hradistyén, Jeskófalun több házon az ablakok közt szent képeket is tesz a tulajdonos üveg alá, leginkább a szüzanyáét; fölebb azonban, a privigyei járást alkotó hegysorok völgyeiben, a hol még sok a favázas épület, elenyészik minden diszítés, a fal, akár tégla, akár fa, egyszerü fehérre van bemeszelve.
A lakóhelyiségek berendezése lényegileg semmit sem különbözik a magyarokétól. A melléképületek közül csupán a csűr vagy pajta van külön építve. A Kis-Kárpátok két oldalán több községben, mint Egbellen stb. a háztelek végéhez csatlakozó szérüs kertben vagy egészen külön is a külső telekre, a lakóháztól távolabb úgy építik ezeket a pajtákat, hogy a házak sorának megfelelőleg minden gazda a szomszéd mellé állítja a magáét, úgy hogy azok a lakóházak sorával párvonalas összefüggő épületsort képeznek. Különösen érdekessé teszi ez a faluk külső képét ott, a hol az domboldalon fekszik; a lakóházak a lapban, a pajták pedig fenn a dombon, a telek végében épülnek. A legtöbb helységben a házak utczaszintben épülnek, és csak ritkán találunk kertecskét a ház előtt. Ezekben 205inkább néhány bokor virág diszlik, de elvétve itt-ott gyümölcsfát is találunk. A helységek utczái azonban nagyobbrészt be vannak fásítva.
Az istállók általában mint egy végben épülnek a lakóházakkal. Csak ritkán találjuk külön építve, még ritkábban derékszögü toldalékképen. Az udvart többnyire rőzsesövény keríti, de egyes jómóduaknál, kiváltképen az alföldi részen, léczkerítést is találunk. Kapu mindenütt van. Többnyire vesszőből font, közepén szétnyiló, vagy egybejáró; de igen sok a deszkakapu is, melyhez a legtöbb helyen a gyalogosok számára szolgáló kis ajtó járul, körülbelül a székelykapunak megfelelő beosztással, de ennek minden jellemző tulajdonsága nélkül. A deszkakaput többnyire mázolatlan hagyják; néhány helységben azonban bemázolják sárgára, barnára, itt-ott némi faragványnyal is ékesítik.
MOCSONOKI NÉPVISELET.
Lőger Gusztáv felv.
