Birtokok.
Birtokok.
A birtokok száma 104.332, még pedig túlnyomó számban 1–10 holdig menő kiterjedésben.
Van ugyanis a vármegye területén:
1–10 holdig terjedő birtok:
|
90318
|
10–50 holdig terjedő birtok:
|
12206
|
50–100 holdig terjedő birtok:
|
797
|
100–300 holdig terjedő birtok:
|
576
|
300–600 holdig terjedő birtok:
|
223
|
600–1000 holdig terjedő birtok:
|
100
|
1000–5000 holdig terjedő birtok:
|
102
|
5000 holdon felül terjedő birtok:
|
10
|
A korlátolt forgalmu birtokok 247.386 kat. holdnyi területet foglalnak el, ezek tehát a vármegye mívelés alá tartozó földterületének 25.9%-át teszik.
Ezen korlátolt forgalmú birtokok közül:
306kincstári birtok
|
120 kat. hold
|
vallás- és közalapítványi
|
6927 kat. hold
|
vasúti
|
961 kat. hold
|
hitbizományi
|
66571 kat. hold
|
községi és kisbirtokosági
|
127583 kat. hold
|
egyesületi, gyárak és iparvállalatoké
|
297 kat. hold
|
egyházi jellegü
|
29269 kat. hold
|
egyházközségek birtokai
|
11224 kat. hold
|
nevelési czélokra szolgáló birtokok
|
4434 kat. hold
|
A birtokok számáról és kiterjedéséről elősorolt adatok is mutatják, hogy e vármegye területén a birtoklási arány sokkal egyenletesebben oszlik meg, mint általában az egész országban.
Míg ugyanis Magyarországban egy gazdaságra átlag 17.2 kat. hold művelhető terület jut, addig megyénkben egy-egy birtok kiterjedése átlag csupán 13.3 kat. hold.
Ezen átlagnál is jobban oszlanak meg a birtokok: a galgóczi járásban (13.2), a miavai (8.7), holicsi (8.3), szeniczi (10.3), vágsellyei (10.3), vágujhelyi járásban (11.2), Érsekujvár város (12.8), Nyitra város (7.5) és Szakolcza városban (7.9 kat. hold); míg az érsekujvári járásban 16.5, a n.-tapolcsányiban 20.4, a nyitraiban 16.0, a zsámbokrétiban 25.8, a pöstyéniben 14.9, a privigyeiben 16.6 kat. hold jut átlag egy gazdaságra.
A gazdaságoknak a tulajdonos által való kezelése az országos átlaggal egyenlő, a mennyiben a megyében az összterület 85.1%, az országban pedig 85.3%-a áll ily kezelés alatt, és a haszonbérletre bocsájtott terület Nyitravármegyében 14.9%, az országban pedig 14.7%-át képezi az összterületnek.
A gazdálkodás intenzivitásának általános elbírálására alapúl szolgálnak: az ugarolt terület kiterjedése, a marhaállománynak a művelhető földterülethez való aránya, a mezőgazdasággal kapcsolatosan létesített iparvállalatok száma, a gazdasági felszerelés minősége és némileg a műtrágya használatának elterjedése. Ezen szempontokat bírálva látjuk, hogy a vármegye összes szántóföldeinek az 1895-ik évben 11.85%-a volt ugar, míg az egész országra nézve ezen számarány 12.51%-ot tett.
Ez a vármegye mezőgazdaságának belterjes voltát tanúsító számarány 28 évi átlag kiszámításánál még kedvezőbbé alakúl, a mennyiben az az egész országban 18.27%, a megyében pedig csupán 15.55% volt.
