Jókő.
Jókő.
Jókő. Gróf Pálffy József uradalma. A Kis-Kárpátok tövében, Nádas, pozsonymegyei határközségtől, egész Verbóig terül el a jókői hitbizományi uradalom, melynek egyes birtoktestei Nahács, Felső-Dombó, Kátlócz, Dejte, Hradist, Jókő, Vittencz, Lopassó, Szterusz, Lancsár, Kocsin, Veszele, Nizsna és Radosócz községek határaiban fekszenek. Összterület 18,146 k. hold 1313 -öl. Ebből erdő 11,040 hold, szántóföld 4366 hold 1513 öl, kert 31922 hold, 471 öl, rét 533 hold 791 öl, szőlő 6 hold 1317 öl, legelő 1953 hold 1163 öl, terméketlen 223 hold, 858 öl.
KOCSILÓ A NAGYBODOKI MÉNESBŐL.
A talaj általában mély rétegű, szelíd anyag, kevés homok-keverékkel, mész-kőzeten, több határban, különösen a Vágvölgye felé kinyúló birtoktesteken tetemes televény-tartalommal, Nahács, Dejte és Jókő határaiban a termő-réteg sekély, kavicsos. Az éghajlati viszonyok általában kedvezők. Csapadékdús években az átlagos csapadék 778 m/m-t is meghalad. Az uralkodó szelek az északi és északnyugati, melyek többször ismétlődnek és viharokká fejlődnek, miáltal gyakran jelentékeny károkat okoznak. Jégverés 20 évi észleletek alapján csak két esetben s csak helyenkint fordult elő. A földek legelőnyösebb hasznosítása szempontjából mindenek előtt nagyobbszerű munkálatok, a nedves területű birtokrészletek, szántók és rétek kiszárítása és a vízmosások megakadályozása czéljából létesíttettek. A vízmosások ellen vízfogó árkokkal és töltésekkel, sőt szabályos körárkokkal is védekezik az uradalom, a rétek és szántók fölösleges nedvességének levezetésére lecsapoló árkokat és alagcsövezéseket használnak, míg viszont az öntözésekre, ahol csak lehet, a patakok vizét árasztás útján eresztik a rétekre s a hol ez nem lehetséges, az öntözés tervszerűleg történik.
Az egész uradalom három gazdasági s három erdészeti kerületre van osztva. A szántóföldek kihasználásánál a váltógazdaság üzemrendszere követtetik.
Az uradalom szántóföld-területét (összesen 5668 kat. holdat) tekintve, esik gabonaneműekre 2790 hold, vagyis 51%, kapásnövényekre 886 hold, vagyis 16.5%, szálas takarmányra 1992 hold, vagyis 32.5%. Istálló-trágyával évente 1550 hold, vagyis a szántóföldnek 29%-a trágyáztatik meg, azonkívül 350 holdon műtrágyák alkalmaztatnak, még pedig évente superphosphat kb. 500 q., thomassalak kb. 1000 q., chilisalétrom kb. 2–300 q., superphosphát és trágyagipsz kb. 1000–1200 q. A trágyagipsz és superphosphátgipsz a herések trágyázására alkalmaztatik. Sok évi kisérletek alapján a trágyázás eme módja mellett a holdankint elért több termés 115–250 kilót tett.
Az állattartás kiterjedése és aránya a szántóföldekhez mérten teljesen kielégítő s ez idő szerint következő marhaállomány tartatik fenn; ménesállomány: ménló (tenyész- és próba-mének) 7 drb, tenyészkancza 64 drb, 4 éves csikó 14 drb, 3 éves csikó 27 drb, 2 éves csikó 46 drb, 1 éves csikó 47 drb, igásló-állomány 62 drb, tiszti ló 12 drb, igás-ökör 288 drb, hízó-ökör 210 drb, hízó-tehén 32 drb, hízó-bika 5 drb, fejős-tehén 165 drb, tenyészbika 7 drb, növendékmarha 289 drb, anya-birka 2120 drb, tenyész-kos 66 drb, bárány 1057 drb, szamár 11 drb, összesen 4529 drb haszonállat, úgy hogy az egész szántóföld-terület arányában egy nagy állatra 3.2 hold szántóföld esik. Az uradalomban tiz év óta gőzeke végzi a szántást és így az 320igásfogatok száma megfelelőleg redukáltatott. Egy kettős fogatra 30 magyar hold szántóföld esik.
A vetés sorvető-gépekkel eszközöltetik, melyekből 21 drb van használatban. A kaszálás részben kézzel, részben kaszáló-gépekkel történik, melyek száma 14 drb. Az aratás ujabban részben szintén gépekkel eszközöltetik, olyan majorokban, a hol munkáshiány mutatkozott. A cséplést 5 drb 8–10 lóerejű cséplő-garnitura végzi. Ezenkívül van működésben egy kombinált cséplő-garnitura is, mely áll: egy 8 lóerejű közúti gőzmozdonyból, egy 10 lóerejű cséplőgépből s egy elevátorból, mely garnitura a közúti mozdony által továbbíttatik a cséplő-telepekre.
Az uradalom máskülönben is nagyon belterjesen van felszerelve s állattenyészetei fejlesztésére kiváló gondot fordít. Első sorban felemlítendő angol telivér- és félvér-tenyészete, melynek főtelepe Vittenczen van elhelyezve. A tenyészet áll körülbelül 20 drb telivér kanczából, nagyrészt Angolországból importálva. Különösen felemlítendők ezek közt Dornröschen (apja Prism, anyja Rose Garden). Ez tekinthető a világ egyik legsebesebb lovának, mert Angolországban az 1 mértföldet az eddigelé megállapított legrövidebb időben futotta be, 1´36 2/5˝ alatt. Továbbá 45 magasvérű angol félvér kanczából, melyek jelenleg csakis telivér-mének által fedeztetnek, 25 igás kanczából (nori és norfolki fajta), melyek Nonius mének által fedeztetnek. A telivér kanczák ivadékai a versenypályán próbáltatnak ki; a magas félvér kanczák ivadékai leginkább mint vadász- s tiszti hátas-lovak kerülnek eladásra; végül az igás kanczák ivadékai az uradalomban mint igás lovak használtatnak el. Az anya-kanczák egy része igás munkára használtatik. A félvér csikók a Kiskárpátokban fekvő hegyi legelőkön neveltetnek.
A közelmultban a ménesben a következő nevezetesebb mének fedeztek: Zivatar volt kisbéri s jelenleg mezőhegyesi törzsmén (Norsth Star III. 80 k. Furioso.) Pásztor (Cambuscan–Lady Patroness). Bálvány (Buccaneer–Lady Florence).
Jelenleg a következő angol telivér apamének fedeznek a ménesben: Panzerschiff (sötét pejmén szül. 1884., apja Wenlock, anyja Spiegelschiff.) Angliában futott 17-szer; nyert 13-szor, második kétszer, hely nélkül kétszer. Quickmarsch sötét pej mén szül. 1885., apja Tattov (Belladrum–Stockwell) anyja Marchaway. Irország legnagyobb steeple-chase-ének nyertese. Hanower Jack, sötét pej mén, szül. 1889.; apja Hampton, anyja Treasure, Sterlingtől.
A szarvasmarha-tenyészetnél felemlítendő első sorban a nizsnai siemmenthali tehenészet. A tenyészet 1886. évben alapított, midőn is 50 drb siemmenthali, berni és kuhlandi hasas üsző és tehén szereztetett be az ország legjobb tenyészeteiből, melyek telivér siemmenthali bikákkal fedeztettek. Később még 30 drb berni tehén szereztetett be, végül 30 drb siemmenthali-berni keresztezési állat. Az így több mint 100 drbra emelt tenyészet anyaga, bár valamennyi egyede válogatott, jól fejlődött, nagy testű példány volt, nem felelt meg a tenyésztés czéljainak, úgy hogy a tenyészet a kilenczvenes évek elején folytatólagosan tiszta vérű siemmenthálivá alakíttatott át. Nagyobb bevásárlások útján mintegy 50 drb kiváló tehén és hasas üsző importáltatott egyenesen Siemmenthálból; nagyobb bevásárlást eszközölt az uradalom Széll Kálmánnál s megvette Maár Zoltán egész tenyészetét, úgy hogy jelenleg 105 tiszta vérű tehén s vagy 120 drb növendék-állat tölti meg az uradalom modern berendezésű istállóit. Hágó bikáit részben importálta, több kiváló példányt pedig Széll Kálmán és a bábolnai álladalmi ménesbirtok híres siemmentháli 321törzstenyészeteiben vásárolta. Eladásra kerül vagy 25 drb jól fejlett, fajtiszta 1 1/2–2 éves bika és kevés számú üsző, mert ezek nagy része az uradalom tehenészetében talál elhelyezést. A jókői uradalom napi tejtermelése meghaladja a 800 litert, mely Pozsonyban, az ottani „Tejcsarnok-szövetkezet”-ben elég kedvezően értékesíttetik. Az itteni takarmányozási rendszer mellett kedvezők az átlagos fejési eredmények is. Az utolsó 5 évi átlag 6.7 liter napi tejhozamot tüntet fel. A borjuk szoptatása az üsző-borjúknál 12 hét, a bika-borjúknál 16 hét. Az elválasztott borjúk nem ritkán 200 kilót nyomnak az elválasztás napján.
TENYÉSZLÓ A TÓTMEGYERI MÉNESBŐL.
Említésre méltó továbbá az uradalom Rambouillet-juhászata. A nyáj túlnyomólag franczia eredetű, Németország különböző részeiből származó rambouillet-egyedekből áll. A tenyész-állatok szabályos nagytestűek. A kosok nem gazdag, hanem olyan tartás mellett, mint a hogy jó tenyészállatot tartani szokás, körülbelül 100 kilót, az anyák körülbelül 70 kilót nyomnak. Az arcz- és szemtájak rendesen szabadok, egyébként az egész síma, ráncznélküli test jól, de nem tulságosan sűrűen be van nőve, jó, finom, kevés zsírral bíró, szépen kiegyenlített szálú, szabályosan fodrozott, lágy tapintatú, nemes, fésűs gyapjúval. A kosokról 8–9, az anyákról 5–6.5 kiló mosatlan gyapjú nyiratik. A 12 hónapos kosok 45–55, az ugyanoly korú anyák 50–65 kilót nyomnak s e korban tenyésztésre használtatnak. A tenyészczél az, hogy a törzsnyájból származó apaállatokkal az uradalom s a tulajdonos gróf többi uradalmi nyájaiból is gyorsan és összhangzatosan fejlődő, olyan egészséges állomány neveltessék, mely nagy, szabályos, gyorshizlalásra alkalmas testen sok, jó és nemes gyapjút ad, mely czél elérése legnagyobb részben már sikerült is.
Minden évben az osztályozás után vérfelfrissítés czéljából német, esetleg franczia, ugyanazon irányú, de szarvnélküli apaállatok szereztetnek be, míg a számfeletti fiatal kosok eladásra állíttatnak fel. A gyapjú igen keresett s állandóan Németországban talál vevőkre. Az évente kiselejtezett anyák kihizlalva kerülnek a piaczra, míg a tenyésztésre szükséges bárány létszámfeletti mennyiségű kos- és anyabárányok kihizlaltatnak s így találnak igen jó árak mellett vevőkre.
Az uradalom legjelentékenyebb iparágát a mezőgazdasági szeszgyárak képezik.
Jelenleg két gyár van üzemben. Az egyik Vittenczen, mely az 1878. évben épült, a másik Kátlóczon, mely 1889. évben keletkezett. Mindkét gyár 7 hektoliter napi termelésre van berendezve, a kátlóczi szeszgyár ezen kívül szeszfinomítóval is bír s a szeszaljak denaturálása is itt eszközöltetik. Az üzemév alatt körülbelül 3100 hektoliter szesz termeltetik, mely részben 322nyersen, részben finomítva és denaturálva kerül a forgalomba. A szeszgyártáshoz szükségeltetik körülbelül 20,000 q. burgonya, 2734 q. tengeri és körülbelül 1020 q. gabonaféle maláta-készítéshez, mely 23,754 q.-t kitevő nyers anyag csekély kivétellel az uradalom gazdaságai által állíttatik elő. A szeszgyárból nyert moslék takarmányozási és hizlalási czélokra az uradalom által használtatik el mindazon majorokban, melyek az ipartelepekhez közel fekszenek. Az uradalom rendszerint 250 drb nagy állatot s körülbelül 400 drb birkát hizlal, mely állatok mindenkor itthon találnak megfelelő vevőkre.
Végül felemlitendők az uradalmi téglavetők, melyek sok és jó építési anyagot szolgáltatnak; a gép-kovács- és bognárműhelyek, melyekben az uradalom gépeit s gazdasági eszközeit készíti és javíttatja.
A másik gazdasági főágat az erdészet képezi. A 11,040 kat. hold erdők Hradist, Jókő, Vittencz, Lopassó, Lancsár, Kocsin, Szterusz, Dejte és Nahács községben, hat üzemosztályban kezeltetnek és pedig 2 tölgy-szálerdő-üzemosztály, 2 bükk-szálerdő-üzemosztály egyenkint 100 éves, egy tölgy-cser-üzemosztály 20 éves fordában és egy véderdő-üzemosztály. Az uradalom a felujításokra kiváló gondot fordít; a közelmult 5 év alatt az üzemterv szerint 259 kat. holdat ujonnan beerdősített, míg rossz minőségű legelőit, kopár területeket, vízmosásokat rendszerint ültet be üzemterven kívül erdei csemetékkel, kiváltkép tűlevelűekkel.
Az erdőségben az 1897. évben következő kihasználás jegyezhető fel. Tűzifa: bükk 10,736 ürméter, tölgy 9928 ürméter, lágy fa 419 ürméter: haszonfa: bükk 1057 köbméter, tölgy 1024 köbméter, lágy fa 50 köbméter. A tűzifából az uradalom körülbelül csak 12,000 ürmétert hoz áruba. A haszonfa a skalovai uradalmi fűrésztelepen dolgoztatik fel. A fűrésztelep 1887. évben épült turbina-üzemre. A fűrésztelepen főleg a bükkfa dolgoztatik fel hajlított bútorok czéljaira; a tölgyfából nyers parquetták készülnek, míg a bükkfa-maradékokból zsindely, a lágyfából fagyapot készül. A fűrészpor a fagyapottal együtt az uradalom istállóiban használtatik fel almozási czélokra.
Igen tanulságos és az országban kiterjedésre nézve egyedül álló erdei üzemág, a dejtei haltenyésztő telep, mely 1878. évben keletkezett s azóta szakadatlanul terjeszkedik oly mértékben, hogy a 40 holdnyi telep területén jelenleg már harminczegy 600 öles halastó van pisztráng-félékkel s pontyokkal benépesítve.
Eredetileg a kristálytiszta forrásvizek hegyi pisztrángok tenyésztésére voltak kiszemelve, ma azonban már a szivárvány-pisztráng-tenyésztés veszedelmes versenytársává lett az előbbinek, mert gyorsan fejlődik, nem igen érzékeny és zamatos húsa kedveltebb az inyenczek előtt. A halpete-termelés az 1897/98 idényben meghaladta az 1 1/2 milliót, melynek legnagyobb része a magyar kormány közvetítésével az ország minden részében a kisebb tenyészetekbe és szabad vizekbe kerül, míg jelentékeny része Német- és Olaszország vizeinek benépesítésére a külföldre vándorol. Az uradalom részére fenmaradó halpetéből kb. 50.000 pisztráng a halastavakban talál évenkint elhelyezésre, míg egy jelentékeny része a Blava-patakba bocsáttatik szabad tenyésztésre. Ujabban a haltenyészőben gazdag tőzeg-telepekre bukkantak, melyek hasznosítása már most folyamatban van. A nyerendő tőzeg 10 év alatt lesz kiaknázva s körülbelűl 100.000 mmázsa alom-tőzeg nyerése várható.
De nemcsak a halászat, az uradalom ezen speczialitása, hanem a 323vadászat is, gazdag vadállományánál fogva, nem a közönséges vadászterületek közé sorozható. Az erdőség fővadban gazdag a Kis-Kárpátokban, itt ejtették el eddig a legszebb agancsosokat, s a vaddisznók is szivesen tanyáznak az erdő sürüségeiben. Az 1897. évben elejtett vadak kimutatása a következő adatokat tünteti fel: Terítékre került: 14-es agancsos 3 drb, 12-ős 3 drb, 10-es 4 drb, 8-as 4 drb, 6-os 3 drb, szarvastehén és borju 33 drb, őz 7 drb, vaddisznó 50 drb, nyúl 1007 drb, fogoly 584 drb, szalonka 74 drb, vagyis 1772 drb hasznos vad és róka 77 drb, nyest 2 drb, görény 15 drb, menyét 187 drb, sas 1 drb, keselyü 104 drb, karvaly 56 drb, különféle szárnyas 49 drb, vagyis 491 káros vad.
Az uradalom központi kormányzása Szomolányon van. Innen indul ki az 50 kilométer hosszú, 17 állomással berendezett telefon-összeköttetés, mely a gazdaságban előforduló rendelkezéseket nagy gyorsasággal közvetíti. Az uradalom központjában 6, a gazdaságnál 7, az erdészetnél 7, összesen 20 tiszt végzi a teendőket, míg az alkalmazottak egészségére 2 uradalmi orvos és az állatállományra 3 állatorvos ügyel fel.
TENYÉSZLÓ A TÓTMEGYERI MÉNESBŐL.
