Komját.
Komját.
Komját. Báró Wodianer Albert uradalma. A komjáti uradalom Nyitravármegye érsekujvári járásában, tehát a megye délkeleti részeiben fekszik, mely Bars- és Komárommegyékkel határos és helyzetét, fekvését azon viszonyok adják meg, melyek a Nyitra folyó völgyét jellemzik. Éghajlata általában kedvező, csapadékokban inkább dús, a nagy szélsőségek ritkák, noha az utóbbi években épen ezek, előbb nem tapasztalt kedvezőtlen befolyással voltak a termelési viszonyokra. A szelek igen gyakoriak s az uralkodó szél iránya D. K. és É. Ny. Legkevesebb csapadék nyár közepén és ősz kezdetén van.
A tavaszi vetés márczius hó 10-én veszi kezdetét, a buza aratása pedig 324junius hó végére esik. Minden művelési növény rendes időben megérik. Talaja áradmányi képződményü; túlnyomó részben sík és csak kisebb részben szelid emelkedésü.
A sík földek barna és fekete színü középkötöttségü, könnyen mívelhető, de televényben nem gazdag földek, melyeknek altalaja 30–100 ctm. egyenlő a feltalaj szinével és minőségével, azután legnagyobb része sárga agyag s csak kis részben kavics. A talaj általában termékeny s mindenféle művelési növény termelésére alkalmas.
Az egész uradalom 4 gazdasági kerületre van osztva Komját központtal és ötömösi Szirányi György jószágkormányzó vezetése alatt házilag kezeltetik.
Összes területe 11.720 magyar hold 590 öl. Ebből beltelek 250 hold 30 öl, szántóföld 7590 hold 129 öl, rét 1160 hold 1138 öl, legelő 1187 hold 66 öl, szőllő 47 hold 1083 öl, erdő 1013 hold 456 öl, faiskola 15 hold 485 öl, remiz és füzes 86 hold 1122 öl, mocsár és nádas 77 hold 39 öl, utak és árkolatok 254 hold 172 öl, folyó és vizállás 37 hold 674 öl.
A nagy kiterjedésü uradalom egyes gazdaságaiban a művelés alatt álló föld oly eltérő természetü, hogy erre, valamint azon körülményre való tekintettel, hogy két gazdaság részben árvíznek is ki van téve, merev vetés-forgó felállítása nem találtatott czélszerünek, hanem a kezelő tisztek szakértelmére épített szabad gazdálkodás van gyakorlatban, azon főelv fenntartásával s keresztülvitelével, hogy minden műveleti növény a neki legmegfelelőbb, jól bemunkált s előkészített talajba jusson.
Az uradalom 10 évi átlagtermése következő:
Egy magyar holdon repcze 8.95 hl., őszi buza 9.40 hl., tavaszi buza 6.16 hl., rozs 8.10 hl., árpa 9.11 hl., zab 13.83 hl., szemes tengeri 12 hl., czukorrépa 62 m. mázsa, takarmányrépa 77 m. mázsa, burgonya 49 m. mázsa. Anyaszéna-termés az összterületen 6939 m. m., sásos széna termés az összterületen 528 m. m., sarju széna termés az összterületen 1937 m. mázsa, luczernaszéna-termés az összterületen 6545 m. m., baltaczim széna termés az összterületen 151 m. m., kevert bükkönyi széna termés az összterületen 10,531 m. m., moharszéna-termés az összterületen 625 m. m., őszi bükköny termés az összterületen 15 m. m. Tehát a 10 évi szálas takarmánytermés átlaga évenkint 27273 m. mázsa. Továbbá 5 év óta bevermeltetik évente átlag 3842 m. mázsa zöld csalamádé (száraz anyag).
A vetési munkálat kizárólag gépekkel eszközöltetik. Istállói trágyával megtrágyáztatik évente 1080 hold, tehát a szántóföldek 1/7 része. Az utóbbi években czukorrépa és burgonya alá műtrágyázási kisérlet történt superhospháttal és chilisalétrommal, mely azonban semmi pozitiv eredménynyel nem járt, sőt az eredmény negativ volt. Mindazáltal a kísérletek, habár szűkebb keretben, tovább folynak. A szántóföldekből 250 hold vízáradásnak van kitéve, itt őszi gabona nem termelhető. A legelő egy része és a rét túlnyomó részben a Nyitra folyó partján fekszik s évente vizáradásnak van kitéve.
A rét száraz időben nagy részben többnyire csak egyszer kaszálható, de nedves időjárás esetén az egész rét kétszer is, sőt akkor a jobb legelők is kaszálhatók. A magasabb fekvésü rétek egy részét, a hol kedvező, csapadékdús években is alig termett sarju, a mult évben a m. kir. kulturmérnöki hivatal tervezete alapján öntözésre (árasztási rendszer) rendezték be. A Nyitra folyó közép vizmagassága az egész, mintegy 180 holdat tevő 325műrét fölött áll; a víz a folyó medréből mintegy 1 1/2 kilométer hosszú főcsatornán vezettetik az osztó árokba s az ez évi öntözéseknél 36 óra alatt az egész területnek 2/3 része közép vizállásnál is megöntözhető volt. Öntözés előtt 780 m/m anyaszénát nyertek, míg a junius és julius hónapokban megejtett öntözések után – igaz ugyan, hogy a folytonosnak mondható esős időjárás is kedvezően hatott – 1380 m/m sarjut. – Eszerint az első évi eredmény várakozást felül múlóan kielégítő volt.
TENYÉSZBIKA A KOMJÁTI URADALOMBÓL.
A szőllőterületet a talaj- és éghajlatnak megfelelőleg a legnemesebb szőllőfajokkal ültetik be, de a filloxera pusztítása következtében a terület 60%-án a tőkék kipusztultak. A még kevésbbé megtámadott részeket szénkénegezéssel és trágyázással tartják fenn addig, míg a kipusztított helyek, melyeket amerikai alanyokba eszközölt ojtványokkal ismét beültetnek, termést hoznak. Az uradalom különben az egész szőllőterületet megakarja ujjíttatni és e czélra évente 60–100.000 db., részben saját termelésü, részben vétel utján szerzett amerikai alanyt nemesíttet. Még 1890. évben 425 hektoliter bor szűretett, míg a mult évben már csak 100 hl. Élénk s jövedelmező üzletet képezett a csemegeszőllő eladása is, mely nagy-marosi néven került a piaczra.
Az erdő fele részben a Nyitra völgyben, a Nyitra folyó mellékágának partján, ártéren és csak fele részben fekszik partos helyen s kizárólag lomblevelü fanemekből áll. Az ártéri erdőben szilfa az uralkodó fanem, mely azonban keverten van tölgy- és nyárfával. A partos fekvésü erdőrészben az uralkodó fanem a tölgy és akácz. Ez utóbbi az ujabban fellépett pajzstetű által igen sokat szenved. Az erdőkből évente vágás folytán nyert famennyiség a következő: kemény hasábfa 3217 kbm., lágy hasábfa 821 kbm., dorongfa 516 kbm., rőzsefa 30.715 kéve, szerszámfa 446 db., szőllőkaró 1600 db. A fasorokból évente nyernek: kemény hasábfát 544 kbm., kemény rőzsefát 10.040 kévét, kemény szerszámfát 510 darabot. Ezen famennyiség az uradalom összes tüzifaszükségletét nemcsak fedezi, de jelentékeny mennyiségben el is árusíttatik.
A mezőgazdasággal kapcsolatosan szép eredménynek örvend a vadgondozás is. Az uradalom területén évente lövésre kerül: őz 30 db., nyul 3–5 1/2 ezer db., fáczán 5–600 db. és fogoly 3–4 ezer db.
Az uradalomban szegődménynyel és évi fizetéssel alkalmazott cselédség és a munkafelügyelők száma 313 főre rúg. A környékből való napszámosok fizetése: férfiak 32–60 krajczár, nők 26–45 krajczár, gyermekek 20–36 krajczár. Az aratási és cséplési munkálatokat túlnyomó részben 326trencsénmegyei munkások végzik. A cséplés 5 gőzcséplőgéppel félig részre, félig napszámban történik. Az aratók a 12-ik részért és a szokásos eleség mellett végzik a munkát. Szükség esetén használtatnak az uradalmi arató- és fükaszáló gépek is. A vetési munkát kizárólag vetőgépekkel végezik. Az uradalom fogatos ereje 35 pár lóból és 140 pár jármos ökörből áll. A lófogatból 5 pár tiszti fogat. A szántóföld területét és a fogatos erőt számitásba véve, esik egy fogatra 44.6 magyar hold. Egy munkanap kerül a lovaknál 2.50 krba, az ökröknél 2 forintba. Az uradalom lószükségletét a hámos lovak fedeztetése útján állítja elő. E czélból a nemesebb fajtájú, részben könnyebb, részben pedig igázás czéljából nehezebb testalkatú kanczákat, saját két ménjével fedezteti. Az így nyert csikókat 5 hónapos korukban elválasztják s ménesben szabadon tartják 4 éves korukig, midőn így kellően kifejlődtek, a szükséghez képest, az egyes gazdasági kerületekbe osztják be. A lóállomány a következő: öreg mén 2 darab, öreg kancza 42 db., öreg herélt 46 db., 1, 2, 3 és 4 éves csikó 33 db. A jármos ökrök kizárólag magyar fajták, melyek az alföldi nagyobb vásárokon és Erdélyből szereztetnek be. A jelenlegi tenyész- és növendékszarvasmarha-állomány a hatvanas években tenyésztett hollandi fajta tehenek után neveltetett, mely fajta 1883. évig tiszta vérben tenyésztetett. 1883. évben gróf Hunyady Imre ürményi uradalmából tiszta berni fajta bikát vettek és ez idő óta 1895. évig folytonosan ezen tenyészetből származó bikákkal kereszteztek. Időközben a tenyészanyag a vidéken beszerezhető berni és siemmentháli jellegü tehenekkel, a mult évben 1895. pedig Bonyhádon és vidéken vásárolt 30 db. tehénnel szaporittatott.
Ugyancsak a mult 1895. évben szereztetett 2 db. telivér siemmenthali bika, és mivel már az első ivadék az uradalom igényeinek megfelel, a keresztezést a siemmentháli bikákkal fogják folytatni. A tehenészet czélja tej- és vajtermelés mellett tenyész- és hizóállatok nevelése. A tehenek két gazdasági kerületben vannak elhelyezve s fele részben tejhaszonbérlő (sajtos) által értékesíttetnek, fele részben házilag kezeltetvén, a nyert tejmennyiség részben mint friss tej, részben teavaj alakjában szerződéses tejkereskedőnek Budapestre szállíttatik. A savót sertések hizlalása által értékesítik, a túró pedig eladásra kerül. A szebb, alkalmas bikaborjúkat meghagyják és 1 1/2–2 éves korukban községek részére tenyésztés czéljából eladják. A tenyésztésre alkalmatlan bikaborjuk kiheréltetnek és 4 éves korukban hizóba állíttatnak. Az alkalmas üszők 3 éves korukban bocsájtatnak bika alá, a tenyésztésre alkalmatlanok pedig kihizlaltatnak. A jelenlegi állomány 244 drb és pedig: 4 db, tenyészbika, 90 db. fejős tehén, 150 db. növendék szarvasmarha. A juh-állomány jelenleg 7000 dbból áll, s ez az 50-es években itt talált durva gyapjas juhoknak, a gróf Hunyady Imre tarányi és Fehér Miklós szájdi nyájából vett kosokkal való keresztezéséből állittatott elő. Tenyészczél volt azelőtt, az elektro-negretti fajta jelleg állandósítása, melyet a gyapjú-finomság, kiegyenlítettség és a jelleg fenntartása mellett, elérhető lehető sok gyapjutermelés, de szabályos nagy testalkat, kellő edzettség és igénytelenség mellett. A gyapju és birka árának hanyatlása miatt ezelőtt 4 évvel Hampsphiedown kosokkal tettek keresztezési kisérletet, mely czélra a nagyobb testalkatú merinó anyákat választották ki.
Az eredmény igen kedvező lévén, ez évben már 600 db, részben fél- és 3/4 vérü, továbbá nagyobb testalkatú merinó-anya kerezteztetett angol kosokkal. A hizlalásra kimustrált jármos ökröket és az uradalmi tenyésztésből származott szarvasmarhán kivül, amennyiben ez a szükséges számot 327nem fedezi, a vidéken összevásárolt szarvasmarhával pótolják. Hizlaltatik évente 140 drb szarvasmarha, 1000–1200 db. juh. Az összes állatállomány, számot tevő marhára átszámítva, a szegődményes marhával együtt 1730 dbot tesz, s így egy marhára, az uradalom és szőllő területéből 4.4 magyar hold esik.
A gazdasági ipart két mezőgazdasági szeszgyár és egy téglagyár képviseli. A két szeszgyár a kiterjedt gabonatermelés daczára is a termőföldnek jó erőben fenntartását, a legelőnyösebben egyensulyozza, amennyiben az évenkint termelt 3000 hektoliter finomított szesz előállítására szükséges tetemes árpából, tengeriből és burgonyából elvont legbecsesebb alkatrészek visszaadatnak a földnek. Egyébként a viszonyok követelte gazdasági rendszer jellegét a legjobban meghatározza a marhaállomány fokozatos emelése s ezzel kapcsolatban a gőzkultura behozatala az ez évben behozott gőzekekészlet által. Az 1892. évben létesített hitbizomány gazdálkodási rendszerét pedig eléggé jellemzi annak felemlítése, hogy 1895. évben egy mezőgazdasági szeszgyár, mult évben egy tehenészet állíttatott, ez évben pedig az ötödik gőzcséplő s egy gőzeke-készlet szereztetett be. E nagy befektetés az uradalom jövő képét tárja elő.
SIEMMENTHALI BIKA A VITTENCZI URADALOMBAN.
