Tót-Megyer.
Tót-Megyer.
Tót-Megyer. Gróf Károlyi Lajos uradalma. Összterület 16,796 kat. hold, (ezenkivül Pozsonymegyében 23,000 hold és Szatmármegyében 60,000 hold). A nyitramegyei uradalomnál kert és beltelek 302 kat. hold, szántóföld 9113 hold, kaszáló 3189 hold, legelő 2014 hold, erdő 791 hold, cserjés faszegély 591, szőllő 19 hold, nádas 29 hold, használhatatlan 748 hold.
Az uradalom szabad gazdálkodás szellemében vezetett, szabad és elég belterjes váltó-gazdaságot folytat. Főterményei a repcze, búza, rozs, árpa, zab, tengeri, továbbá különféle répamagvak, fűmagvak és luczernamag. Czukorrépát a szántóföld területének kb. 10%-ában termel. Az uradalom állattenyésztése nagyszabású. A lótenyésztésre különös gondot fordítanak és az uradalom ménese egyike a legjobb hirüeknek. A ménes lóállománya 270 drb, az igás lovak száma 230. A szarvasmarha-állományban van 500 ökör, 740 gulyabeli marha, magyar faj és 30 drb eredeti, importált algaui, a tehenészet számára. A juh-állomány 14,000 drb electoral negretti juhból áll, a sertés-állomány pedig 500 drb fehér szőrü mangalicza. A ménest az ötvenes években alapították. A 90-es években már 110 anyakancza volt tenyészczélokra alkalmazásban. Előkelő szerepet játszottak a ménesben 1854-től 1868-ig Flibuck és Tambur mének, az előbbi angol, az utóbbi arabs félvér. Ezenkivül alkalmazásban állottak Lighfoot, Alcor és Juggler telivérek, és más keleti, radautzi és clydesdali fajok. 1869-től állami méneket alkalmaztak, azután következtek Noniuszok, Northstar, Pride of England, Confidence, Furioso, Revolver, Majestoso, Pluto és Conversano mének felváltva, de 1891-ig a Noniuszok tenyésztése maradt túlsúlyban. 1891-ben azután szükségesnek látszott a telivér-keresztezést alkalmazni, az anyag nemesítése czéljából. Azóta a ménes állandó és határozott emelkedést mutat, úgy a faj tisztasága és nemessége, mint kifogástalansága szempontjából. A jelenlegi tenyésztés angol telivérekre, félvérekre és trabberekre terjed ki.
ANYABIRKA A TARÁNYI TÖRZSNYÁJBÓL.
Az uradalom nagy súlyt fektet a vad-tenyésztésre is. 3 fáczánosban szép őz- és fáczán-állomány van és azonkivül a községi határok is bérbe vannak véve vad-tenyésztés czéljából. A tehén-állomány termékét mint tejet értékesítik, a juh-állomány pedig 130–140 mmázsa legfinomabb merinogyapjut 335ad, melynek ára, mmázsánkint, 1897-ben ismét elérte, sőt túlhaladta a 300 frtot.
A fáczánkerteknek is használt erdősítésekből tűzifát és szerszámfát nyer az uradalom. A salgói és özdögi dombos szőllőhegyeken igen jó minőségü asztali bor terem. Salgón új telepítést kezdtek meg amerikai alanyba ojtással. A zöldség, káposzta, dinye és hagyma-termeléssel nagyban foglalkozik a farkasdi lakosság az uradalomtól bérbe vett földeken. A gyümölcstermelés jelentéktelen. A gazdasági ipart a következők képezik: egy vízimalom 5 pár kőre a Nyitrán és egy másik 3 pár kőre a Zsitván. Azonkivül egy nagy gépműhely.
Az uradalom személyzete a jószágfelügyelőségen, számvevőségen, számtartóságon kivül 8 kezelő tisztből, 5 segédből, egy állatorvosból és egy ménesmesterből áll. A munkaerőt az uradalom részint helyben, részint Privigye vidékéről és Trencsénmegyéből nyeri. Napszámárak férfiaknál 40–80 krig, nőknél 30–60 krig. Az átlagos földhaszonbér a vidéken, a talaj minősége szerint, 6–16 frt, káposzta-földekért 40–60 frt.
ANYABIRKA A TARÁNYI TÖRZSNYÁJBÓL.
