Ürmény.
Ürmény.
Ürmény. Gróf Hunyady Imre uradalma. Az uradalom a Nyitra és a Vág folyók közötti síkon terül el. 2 kerületre oszlik, nevezetesen Ürmény-Keszi és Tornócz. Ezek mindegyike pedig 2–2 ispánságra: u. m. Keszi, Tarány, Tornócz és Hetmény.
A tagositott birtok összterülete 11501 m. h., melyből kert és beltelek 120 m. hold, szántóföld 8531 m. hold, rét 247 m. hold, erdő 314.5 hold, 338szőllő 11.5 hold, nádas 23 hold, legelő 1583 hold. Terméketlen: út, árok stb. 672 hold. Gőzeke mívelés: 5 drb. gőzcséplőgépkészlet, aratógépek és vetőgépek. Az ürmény-keszii kerület a Keszi, Nagyvölgy, Ujmajor, Pörös, Boronkay majorokat foglalja magába és gépkovács-, bognár-, pintér-, faragóműhelyekkel s gazdasági gőzmalommal van fölszerelve. A tarányi gazdaság Tarány-, Ürmény- és József-majorból áll, kovács- és faragó-műhelylyel van fölszerelve. Ugyanitt a Nyitra mellett műrét és vizimalom is van. A tornóczi kerület Felsőmajor, Kopanicza, Alsómajor és Angyalka majorokat foglalja magában, kovács- és bognár-műhelylyel fölszerelve. A hetményi gazdaság, Ujmajor, Máriamajor és Hetmény majorokból áll, faragó-műhelylyel.
Jószág-állomány: Igásló 169 drb, csikó 83 drb, jármosökör 220 drb, tehén 215 drb, bika és növendék 328, hizó ökör 80 drb, szamár 56 drb, juh 5700 drb.
A telivér ménesről gróf Wrangel C. Gy. „Ungarns Pferdezucht” czímű művének 18-ik füzetében 181–191. lapokon emlékezik meg, mely adatokhoz annyit jegyezhetünk meg, hogy Weathercock az osztrák és krakkói díjat nyerte 1896-ban és a Weatherbeateu-től származó Weatherstar az az államdíjat érdemelte ki. A telivér és gazdasági ménes fejlesztése érdekében az uradalom minden lehetőt elkövet, mert míg előbbi a sportkörök elismerését vivta ki, addig az utóbbi, nonius és félvér állami apaállatok útján, kitünő igás és könnyü fogatokat szolgáltat.
Fölemlítendő még, hogy az 1879-ben a székesfehérvári kiállításon az arany érmet, 1885-ben a budapesti orsz. kiállitáson az I-ső pénzdíjat, 1894-ben az antwerpeni kiállitáson (diszoklevelet) aranyérmet nyert az uradalmi juhászat bundagyapjujával.
Az erősen leszállott juhállomány, a mennyiben a gyapju ára emelkedő irányt vett és a tenyész-anyag vevői ujabban folyton sürübben jelentkeznek s így a juhászat iránti nagyobb érdeklődéssel találkozunk, folytonosan emeltetik.
1810-ben az uradalom Oberndorfon (Berner-Oberland) 12 tehenet és 2 bikát szerzett be, mely tenyész-anyag a mai tehenészet alapját képezi. Ezen időtől 1847-ig beltenyésztés üzetett, ekkor pedig Appel Gusztáv urad. igazgató ugyanazon válfajtából s ugyanazon helyről 2 bikát, majd 1863-ban ismét 2 bikát hozott, vérfelfrissités czéljából. Az 1882-ben a zürichi kiállitáson kitüntetett 2 bikát és 2 üszőt vett az uradalom ugyancsak a berni oberndorfiakból. 1893-ban 2 üsző s 1 bika szereztetett be fenti fajtából. Ezek szerint a már közel százados multu tehenészetben semminemü keresztezés nem üzetett s a fajta ma is eredeti tisztaságában, szigoruan megőrizve tenyésztetik. Tejtermelés mellett a tenyészállatok nevelésére kiváló gondot fordítanak, úgy, hogy évente nagy mennyiségü apaállatot ad el az uradalom az ország különböző részeibe. Borjuk 6 hétig anyjuk tejével, azontúl pedig 6 hónapig lefölözött tejjel, zabbal és első minőségü réti szénával takarmányoztatnak. A tej Tornóczon és Hetményben mint ilyen, Keszin és Tarányban pedig vajjá földolgozva kerül a piaczra. Az édes tejfelből készült teavaj Bécsbe szállítva kg.-onként 1.20 frttal értékesül. 100 liter tejből tiz éves átlag szerint 4.15 kg. vaj nyerhető.
