Borovszky. (Adamóczi és vittenczi vagy vitéznyei.)
Borovszky. (Adamóczi és vittenczi vagy vitéznyei.)
A hagyomány szerint lengyel eredetű család; ősei a XVI. században költöztek be Lengyelországból s először Trencsénvármegyében tünnek föl. 1560-ban szerepelnek B. Tamás, Pál és Szaniszló, kiket ez évben iktatott be a nyitrai káptalan a ledniczei uradalomhoz tartozott trencsénvármegyei Vieszka faluban levő rész és nemesi 688kúria birtokába, melyet nekik I. Ferdinánd király beleegyezésével Podmaniczky Ráfael adományozott.
Ezek utódai közül kimagaslott Kristóf, ki 1584-ben császári és királyi tanácsos volt s e minőségében szerzett érdemeiért bárói diplomát nyert. A család azután a trencsénvármegyei Adamóczon (egyik ága innen írta magát), Kis-Biróczon, Ratnóczon, Tepliczen és Zábláton is birtokos lett. A XVII. század elején B. György a nyitravármegyei Vittenczen szerzett birtokot s maga is ide költözvén át, alapítója lett a vittenczi vagy vitéznyei ágnak. Sokat pörösködött a Telekesiekkel, Thurzó Ferenczczel, Pálffy Tamással és Krusyth Jánossal. 1733-ban Trencsénvármegye a nemesi investigatio alkalmával B. Jánosnak, Gáspár fia Lászlónak s másik Jánosnak és Pálnak nemességét ősi jogon (avitico jure) igazolta. Ez időtájt Nagy-Sarlón is birtokosok voltak. A család egyik ága idővel Pozsony s innen Esztergomvármegyébe költözött át; egy másik ág e század elején leszakadt Bács vármegyébe (Mihály lalityi ág. evang. pap † 1831., Sámuel pivniczai ág. evang. pap † 1860). Ez utóbbinak négy fia tevékeny részt vett az 1848- 49-iki szabadságharczban s közöttük Pál mérnök († 1891) atyja volt dr. Borovszky Samunak, a m. tud. akadémia irodaigazgatójának s e vállalat egyik szerkesztőjének, ki mint történetíró számos mű közrebocsátásával örökítette meg nevét.
BOROVSZKY.
czímer.
