Czobor. (Czobor-Szent-Mihályi gróf).
Czobor. (Czobor-Szent-Mihályi gróf).
Első ismert őse: Chubor János 1360 körül szerepelt utóda Mihály, budai kapitány, 1458–1467 tömérdek birtokot szerzett Komárom, Baranya s Bodrog vármegyékben. Imre kir. udvarnok (1488–1500) Pozsony várának volt kapitánya; a XVI. század elején a család két ágra szakad. Imre és Márton 1505-ben II. Ulászlótól adományt nyertek Éleskő várára. Ezen Márton leányát Felicitást, Pilisberger Farkas vette el, kinek fia: János, felvette a Czobor nevet.
Márton testvérétől Imre (1492–1515) bodrogi főispántól származik a t. képeni Cz. család. Fia Gáspár (1505–1540) Ferdinánd híve. Utódai: Pál báró (1550–1588) Imre báró (1572) alnádor; Mihály báró (1601) táblai ülnök, Zólyom várának ura (1601); Imre (1625) országgyülési követ, 1630 főpohárnokmester; Ádám tábornok († 1692); Márk kir. főajtónálló s tábornok († 1728), fia József, a család utolsó sarja, 1777-ben halt el.
Rangemelés: Cz. Bálint báró és gyermekei 1652-ben grófi rangra emeltetnek.
A család óriási vagyon ura lett. Éleskőt a Pylsberger-Cz. család nyerte, melyre 1579-ben II. Rudolf király adott adománylevelet, ezt azonban a Cz. család sarjai 1580-ban Holics, Stainnal együtt visszaszerezték. A XVII. században Jókő és Vittencz egy részének birtokába jutott. Birta a Szomolányi uradalmat, melyet 1746-ban adott el.
