Ghyllányi. (Láczi és berinczei.)
Ghyllányi. (Láczi és berinczei.)
Ősi, liptóvármegyei család. Egyenes őse Sybrán és Miavik (1230); törzshelye Lázi és Beznicze, mely jelenleg is tulajdona. Később áttelepedett Nyitrába, hol Péter 1726-ban nyert nádori adományt, az alsó-, felső-, közép-korompai és spáczai részbirtokokra. A XVIII. században Vág-Ujhelyen volt birtokos. Ezen kívül Lajosfalván birt földesuri joggal, hol máig is birtokos.
Rangemelés: G. György 1688-ban bárói rangra emeltetett.
Czimer: kékben, zöld halmon, két farku arany oroszlán, felemelt jobbjával görbe kardot, baljában a magyar szent koronát tartja. Sisakdísz: növő oroszlán. Paizstartók két sárkány.
A család tagjai közül szerepet játszottak: Miklós (1618–1620) Trencsén vármegye alispánja, királyi udvarnok, aki Teplánra nyert adományt; Gáspár, trencséni perceptor, 1727; báró József. II. Rákóczy Ferencz dandárnoka, hasonnevü dragonyosezred parancsnoka; Károly aranysarkantyús vitéz (1741); br. György Antal, vasas kapitány, később hétszemélynök és főispáni helytartó Szabolcsban (1740); János báró (1741) tábornok; József Nyitravármegye alispánja 1797.
GHILLÁNYI.
czímer.
