GAZDASÁGI EGYESÜLETEK.
GAZDASÁGI EGYESÜLETEK.
THURÓCZY VILMOSNÉ.
A közgazdaság előmozdításán a nyitramegyei társadalom már száz évvel ezelőtt kezdett egyesületeket alapítani. Ezek között a legrégibb a ma is fennálló:
Bodoki segélyegylet, mely kezdetben a magtár-egylet intézménye volt s azon czélból alakíttatott, a volt bodoki járásban lakott földbirtokosok által, hogy a földbirtokosok takarék-magtára lévén, a járás lakosságának vetőmagszükséglete mindig biztosítva legyen. Idővel úgy a bodoki járás átalakult, valamint a jelen század első felében virágzott magtár-egyleteket ujabb, modernebb hitelintézmények mindinkább háttérbe szorítván, a bodoki segélyegylet megmaradt mintegy 28,000 frtnyi vagyonának jövedelme nagyobbára egyrészt kölcsönzésre, másrészt a volt bodoki járáshoz tartozott száz község kulturális érdekeinek támogatására fordíttatik. Az egylet a vármegye felügyelete és ellenőrzése alatt áll; ügyeit a vármegye közgyűlése által választott 21 tagból álló választmány végezi, melynek elnöke Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás, főispán, a kinek indítványára az 1898. február havában tartott közgyülés elhatározta, hogy évenkint 400 frtot ád a F. M. K. E. czéljaira, hogy ez a volt bodoki járás községei kisdedóvási ügyeinek előmozdítására szolgáljon.
Nyitravármegyei gazdasági egyesület. Nyitravármegye tekintélyesebb gazdái az 1861. évben a mezőgazdasági kultura terjesztése, a gazdasági ismeretek fejlesztése s a gazdatársadalom erősbítése czéljából alakították meg a Nyitramegyei Gazdasági Egyesületet.
Az egyesület az alapítók intenczióihoz hiven iparkodik a gazdáknak mindenben segitségükre lenni. Főczélja az egyesület munkásságának a gazdák figyelmét minden olyan jelenségre felhivni, mely az ő érdekeiket érinti.
A mezőgazdasági kultúra fejlődését előmozdítja az egyesület:
Növénytermelési kisérletekkel.
Jó és olcsó apaállatok kiosztásával.
Gépbemutatások rendezésével.
Tenyészállat-dijazásokkal és vásárokkal.
Jutányos kölcsönök közvetitésével.
A jelzálogkölcsönök jutányos konvertálásával.
Téli gazdasági tanfolyam rendezésével.
Az egyesület nagyobb tevékenysége 1881. év óta kezdődik, amidőn az állandó titkári állás szervezése elhatároztatott. A legintenzívebb müködés pedig a 90-es évek elejére esik, midőn a gazdatársadalom országszerte élénkebben kezdett érdeklődni saját dolgai iránt.
Az egyesület elnökei voltak: gróf Berényi Ferencz, Roskoványi Boldizsár, 222gróf Berchtold László, Juhász Antal, báró Weisz Pál, Szirányi György, Sztankovics Ferencz, Emődy József. Titkárok voltak: Mazóly István, Pázmán Dániel, Szakács Péter. Ügyészek volt: Sulyovszky Gusztáv és dr. Guttwill Pál. Pénztáros: Brezányi János.
Jelenleg az egyesület elnöke Emődy József, suránkai földbirtokos. Alelnökök: Mezey Gyula és Markovics János. Pénztáros: Kubinyi Endre. Ügyész: dr. Würmer Károly. Titkár: Meskó Pál.
A régi alapszabályok nem felelvén meg a jelenlegi viszonyoknak, szükségesnek tartotta az egyesület ezek módositását, mi a földmivelésügyi minister jóváhagyásával meg is történt.
Az egyesület legutóbbi tevékenységét a következő adatok illusztrálják:
Az egyesület 1890. évben egy 4 hold terjedelmü amerikai szőlőtelepet létesített, melyről a vármegye talajviszonyainak megfelelő Riparia Portalis, Rupestris Monticola, Vitis Solonis szőlővesszők (évenkint mintegy 150,000 drb) a vármegyei szőlőbirtokosok között kiosztatnak.
1894-ben az egyesület egy 700 holdas közös csikólegelőt létesített, mely azonban a Vág folyó kiáradása következtében megszünt. Ugyanekkor létesített az egyesület egy mintaraktárt, honnan az egyesületi tagok összes gazdasági szükségleteiket jutányosan beszerezhetik. Létesített 1894. évtől kezdve 20 községi hitelszövetkezetet, melyek a földmívelő nép javára áldásosan müködnek. További szövetkezetek létesítése folyamatban van. Közvetítő intézménye van az egyesületnek tagjai összes gazdasági szükségleteire nézve, illetőleg az egyesület tagjainak bevásárlásainál kedvezményeket eszközöl ki.
1884. évben az egyesület a barsmegyei gazdasági egyesülettel karöltve az érsekujvári nemzetközi lóvásárt létesítette, hová évenkint mintegy 1000 ló hajtatik fel s hol a forgalom átlag 60–100 ezer forint.
Létesített az egyesület 1895. évben Nyitrán téli gazdasági tanfolyamot, hol az első 4 hónapig tartó tanfolyamban 24 földmívesgazda nyert oktatást. Gépbemutatásokat rendezett s ezáltal előmozdította a jó gépek elterjedését. Bemutatta minden évben a legjobb és legujabb talajmívelő eszközöket. Állattenyésztési alapot létesített s ebből szegényebb sorsu községeknek tenyészbikákat és tenyészkanokat szerez be. Az 1892. évben rendezett az egyesület kiállítással egybekapcsolt tenyészállatvásárt.
Termelési kisérleteket tett az egyesület komlóval, kenderrel, czukorrépával, burgonyával, árpával és tengerivel. Lóversenyeket rendezett az egyesület 1892-től 1894-ig. Szőlőmívelési tanfolyamokat rendezett az egyesület 1892-től minden évben. Ugyanezen évben a vármegye különböző községeiben különféle gazdasági előadásokat rendezett.
Nagymérvü akcziót inditott az 1890. évben a fölvidéken uralkodó ragadós tüdőlob kiirtása tárgyában. Javaslatokat tett egy, a felvidéken létesítendő huskonzerv-gyár felállítására. Javaslatot tett egy, a felvidéken létesítendő huskonzerv-gyár felállítására. Javaslatot tett a nyerskender-kikészítő telepek felállítása tárgyában. Vármegyei szabályrendeletet készített a peronoszpora elleni védekezést illetőleg. Szabályrendeletet készített a vármegyei állattenyésztésre vonatkozólag.
Jelenleg az egyesület leginkább a gazdasági ismeretek terjesztésén fáradozik s a gazdák egyesülését, vállvetett munkálkodását s a közös czélokra való összetartást igyekszik minden lehető módon előmozdítani. Növénytermelési kisérletek által a termelést tökéletesíteni, tenyészállatok kiosztásával és olcsó beszerzésével leginkább a szarvasmarhatenyésztést iparkodik fejleszteni. Községi hitelszövetkezetek létesítését szintén egyik legfőbb feladatának tartja.
Tagjainak száma a 90-es évek elején kezdett emelkedni s most már meghaladja a 600-at.
Vagyona 26,000 frt, mely takarékbetétekből és kint lévő alapítványi tőkékből áll.
Hasonló czélokat szolgál szintén nagyon tevékenyen és az előbbi egyesülettel ugyanazon irányban a Nyitravölgyi gazdasági egyesület, melynek elnöke Kosztolányi László, alelnöke báró Friesenhof Gergely.
223Mindezeken kívül még igen nagyszámú közművelődési s kivált jótékonysági egyesületben nyilvánul Nyitravármegye társadalmi életének elevensége és fejlődöttsége. Vannak aggharczos-egyesületek, különféle hitfelekezetű temetkezési egyesületek. A nyitrai főgymnáziumban Dugonics-önképzőkör és segélyző-egyesület.
Különleges helyet foglal el ezen egyesületek között az Országos magyar vöröskereszt-egyesület nyitravármegyei választmánya, mely természetesen ezen országos egyesület kötelékébe tartozik s annak czéljaira évenként tetemes összeget szállít be a központi pénztárba. Elnöke gróf Forgách Károly v. b. t. t., társelnök: Thuróczy Vilmosné, sz. zékelyi Tóth Zsuzsánna csillagkeresztes hölgy; ügyvezető elnöke: Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás, főispán; alelnökök: herczeg Odescalchi Géza, herczeg Odescalchi Gézáné, szül. gróf Andrássy Etelka, palotahölgy; titkár: dr. Kostyál Miklós megyei főjegyző; orvos: dr. Thuróczy Károly kir. tanácsos, megyei főorvos; pénztárnok: Sinkovics Károly, megyei főpénztárnok. A választmányi tagok száma 20. Ezen választmány alá tartozik a nyitravárosi fiókegylet is, melynek elnöke Páva Emil cs. és kir. tábornok, társelnöke: Thuróczy Károlyné, sz. zékelyi Tóth Erzsébet, alelnökök: Sándor Géza kir. törvényszéki elnök és Pongrácz Kálmánné, jegyző ifj. Bokross János. Szintén 20 választmányi tagja van.
KOSZTENSZKY GÉZA SIREMLÉKE.
Lósy Géza felvétele.
