TÁRSADALMI EGYESÜLETEK.
TÁRSADALMI EGYESÜLETEK.
A társadalmi élet elevenségéről és a különféle irányú társadalmi tevékenység élénkségéről tanúskodnak a nagyszámú közművelődési, jótékonysági és közgazdasági egyesületek, melyek felvirágoztatása iránt megyeszerte 218általános és meleg az érdeklődés. Ezen egyesületek között a legjelentékenyebbek a következők:
A felvidéki magyar közművelődési egyesület (F. M. K. E.); székhelye Nyitra. Kiterjed a felvidék tiz nagy törvényhatóságára: Nyitra, Trencsén, Árva, Turócz, Zólyom, Liptó, Bars, Hont, Nógrád és Szepesvármegyére és Selmeczbánya szab. kir. városra, mind e helyeken autonom törvényhatósági választmánya van. Ez az egyesület a legelső a hazai magyar kulturegyesületek között, 1881-ben alakult. Létrejöttét leginkább azon lelkes és fáradhatatlan agitácziónak köszönheti, melyet Libertiny Gusztáv kir. tanácsos, tanfelügyelő, lapjában a „Felvidéki Nemzetőr”-ben 1880-ban és 1881-ben fejtett ki a német Schulverein és különösen azon pánszláv izgatás ellensúlyozására, mely a hetvenes évek folyamán erősen lábra kapott. Első alakuló közgyűlése az egyesületnek 1883. november 20-án volt Nyitrán s elnöknek herczeg Odescalchi Gyulát, titkárnak Libertiny Gusztáv kir. tanácsos tanfelügyelőt választották meg. Ez egyesület lankadatlan és eredményes tevékenysége adott impulzust a ma már virágzó, dúsgazdag Erdélyi magyar közművelődési egyesület megalakítására is. A „F. M. K. E.” sikeresen szállott szembe a szláv agitácziókkal, munkásságát leginkább kisdedóvodák alapítására fordította. Tizenöt év alatt összesen 45 kisdedóvodát állított föl, melyekből időközben tizenegyet állami, illetőleg községi kezelésbe adott át, hogy újakat állíthasson; 34 kisdedóvodát ma is fenntart s ebből 14 esik Nyitravármegyére. Ezenkivül több nyári menedékhelyet állított s ma is segélyez. Baross Gábor kereskedelmi miniszter támogatásával létesítette a chvojniczai gyermekjáték-tanműhelyt, mely ma már a Bossányi József plébános, tanműhely-igazgató vezetése alatt állami gondozás mellett virágzik s egy egész nagy vidéknek nyújt tetemes jövedelmet. A F. M. K. E.-nek harmincznyolcz ifjusági magyar dalosköre is van, továbbá jutalmazza a magyar nyelv sikeres tanításában buzgólkodó tanítókat. Kisdedóvodáinak fenntartására évenkint átlag 22,000 frtot fordít, melyhez a vallás- és közoktatásügyi miniszterium 2000 frt államsegélylyel járúl. Magyar könyvtárakat szervez most Nyitrán, Turócz-Szent-Mártonban, Breznóbányán, Érsekújvárott, Ujbányán, Zólyom-Lipcsén, Szakolczán; iskolai könyvtárakat Kunosvágásán, Rózsahegyen és Nyitrán. Tizenötéves történetéből megemlíthető még, hogy az elébb Libertiny Gusztáv által szerkesztett „Felvidéki Nemzetőr”-t, 1888-ban az egyesület vette át s azontúl három éven át dr. Gyürky Géza szerkesztette Dombay Ede és Simonffy Gyula közreműködésével. Éveken át segélyezte az egyesület a területén megjelenő magyar nyelvü hirlapokat, valamint a magyar szintársulatokat is. 1889-ben kisdednevelési kiállítást rendezett Nyitrán s résztvett ugyanazon évben a budapesti kisdednevelési, 1896-ban pedig az ezredéves országos kiállításon; ez utóbbin a millenniumi nagy éremmel tüntettetett ki. A magyar alföldre letelepített 63 tót gyermeket s azok magyar szellemü kiképeztetését előmozdította. Ez egyesület felvirágoztatásában Nyitramegye társadalma kezdettől fogva ma is vezető szerepet játszik. Kezdetben Pozsonyvármegye is az egyesülethez csatlakozott, de alig két év múlva különvált és külön közművelődési egyesületet alakított. A „F. M. K. E.” vagyona alig 200,000 frt, melyben benne foglaltatik a tizenegy törvényhatósági választmány külön-külön kezelt vagyona is, valamint a Körmöczbányán 1895-ben Simó Máriától örökölt négy nagy ház, melyek egyikéből a F. M. K. E. nagy áldozatokkal a „Szarvas” szállodát építtette s ebben a „Körmöczbányai magyar egyesület” támogatásával magyar szinházat. A F. M. K. E. tevékenység tekintetében ma is legelső a magyar közművelődési egyesületek között. Odescalchi Gyula herczeg után 1888-ban Szalavszky Gyula, majd 1893-ban gróf Károlyi István választatott meg elnökké. Közgyűléseit a területén lévő városokban szokta megtartani, 1896-ban azonban kivételképen Budapesten, az ezredéves kiállítás ünnepélyek-csarnokában tartotta közgyűlését, valamint a közművelődési egyesületek ezredéves együttes országos kongresszusát is, melynek úgy előkészítésében, mint létrehozásában és lefolyásában tevékeny részt vett. Az egyesület titkárai voltak: Libertiny Gusztáv után dr. Rudnay Béla, dr. Gyürky Géza, Dombay Ede, dr. Kostenszky Géza. Ez utóbbi 1895-ben halt meg s a nyitrai temetőben lévő sírja fölé a F. M. K. E. 1897-ben díszes síremléket 219állíttatott. 1895 óta a F. M. K. E. rendszeresítette a titkári állást, olyformán, hogy a titkár kizárólag az egyesület ügyeivel foglalkozzék s más hivatalt ne viseljen. Jelenleg van az egyesületnek 570 alapító és 6103 rendes tagja. Tisztikara a következő: Védnök: József főherczeg ő császári és kir. fensége. Tiszteletbeli tag: gróf Csáky Albin. Tiszteletbeli elnökök: Bende Imre nyitrai püspök, Csáky Gyula gróf, Gyürky Ábrahám gróf, Justh Kálmán, Kürthy Lajos, Thuróczy Vilmos, Majláth István, Majthényi László báró, Odescalchi Arthur herczeg, Radvánszky Béla báró, Roszner Ervin báró, Szmrecsányi György, Rákosi Jenő, Jókai Mór, Szmrecsányi Pál, Szalavszky Gyula, dr. Rudnay Béla, N. Szontagh Pál. Elnök: gróf Károlyi István. Alelnökök: Craus István orsz. képv. (ügyvivő alelnök) és Csipkay Károly közigazgatási bíró; helyettes ügyvivő alelnök: dr. Gyürky Géza; titkár: Lőrinczy György; ügyész: dr. Mészáros Károly; jegyzők: dr. Kostyál Miklós, Majthényi Géza, dr. Gáspár Lajos, Hevera János; pénztáros: Mercáder Ede; számvevő: Géczy József; irodatiszt: Steffek Ferencz. A központi igazgató-választmánynak a tisztviselőkön kivül 300 tagja van. Az egyesület nyitravármegyei választmányának elnökei: gróf Pongrácz Adolf, Libertiny Gusztáv és dr. Gyürky Géza; titkára: dr. Kostyál Miklós; jegyzői: Majthényi Géza, Zalka Ármin, Szmida Kálmán; pénztárosa: Ocskay László; számvevője: Simonovánszky György. Az egyesület állandó és bőkezű támogatója Bende Imre, Nyitra fenkölt lelkü püspöke, de kivüle az egyesület felvirágoztatásán rendkivüli buzgalommal és odaadással fáradozik a magyar közélet minden vezető tényezője, kivált pedig Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás, főispán és Libertiny Gusztáv kir. tanácsos, tanfelügyelő, továbbá Craus István, Csipkay Károly és dr. Gyürky Géza ügyvivő-alelnökök, (ez utóbbi kezdettől fogva nagy buzgalommal dolgozott mindig az egyesület érdekében s jelenleg az ügyvivő-alelnök teendői mellett a nyitramegyei választmány ügyeit is intézi); Horváth Béla főispán, ifj. Justh György orsz. képviselő, Baross Jusztin és Markhot Gyula, Török Zoltán, Csibulya László alispánok, stb.
NYITRA. – A MENEDÉKHÁZ.
Plcho felvétele.
A „F. M. K. E.” aegise alatt s czéljainak irodalmi úton való propagálására alakult 1896-ban:
A „felvidéki irók köre”, mely a F. M. K. E. naptárát szerkeszti, művészi és irodalmi estéket, felolvasásokat rendez és a felvidéki magyar nyelvü hirlapokat irodalmi művekkel támogatja. Elnöke: Dombay Hugó. Tiszteletbeli 220elnöke: Pósa Lajos, tiszteletbeli tagjai: Thuróczy Vilmos, Bende Imre, Craus István, dr. Gyürky Geyza, Libertiny Gusztáv, Wagner József, Horvát Sándor, Csipkay Károly, Rákosi Viktor, Bársony István, Rákosi Jenő, Zala György, Tarnay Alajos. Alakuló közgyűlése 1896. április 12-én volt nagy ünnepségekkel Nyitrán s akkor az előbbiek mellett alelnökökké Cseh Lajos és Lőrinczy György, titkárokká: Dingha Béla és G. Mihálcz János, pénztárossá: Kenézy Csatár választatott. Tagjainak száma 63.
Jelentékeny szerepet játszanak a vármegye közéletében a kaszinók és olvasókörök s ezek kivált a megye székhelyén, Nyitrán, a vármegyei társadalom központjai. Ezek közül a legtevékenyebbek:
1. A nyitravármegyei szabadelvű pártkör és megyei kaszinó 1895-ben egyesült a nyitrai torna- és vívó-körrel s azóta tagjainak száma tetemesen megszaporodott. Díszelnökei: Tóth Vilmos v. b. t. t. főrendiházi elnök és Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás, Nyitramegye főispánja. A kör elnöke gróf Forgách Károly v. b. t. t.; igazgatója: dr. Lakits István; háznagy: dr. Rudnay Sándor; titkár: dr. Kostyál Miklós. Legutóbb a diszelnökök arczképét megfestette a kaszinó, Thuróczy Vilmosét 1896. deczember 29-én leplezték le, mikor az ünnepi beszédet Horváth Sándor főigazgató tartotta.
2. A nyitrai katholikus kör. Ugyanazon kulturális hivatást szolgálja, mint a megyei kaszinó, azonban irányára nézve a katholikus szellem erősítésén fáradozik könyvtára és társas estélyek által. Elnöke: Wagner József kanonok.
3. A katholikus legényegylet. Főleg a kath. vallású iparos-ifjúság önképzésén munkálkodik. Saját helyisége van Nyitrán. Elnöke: Hevera János.
A megye nevezetesebb kaszinói még: az érsekujvári, a privigyei, nagytapolcsányi, melynek szép könyvtára is van, továbbá kaszinó van még Galgóczon, Vág-Újhelyen, Miaván, Szeniczen, Holicson, Vág-Sellyén, Nagy-Surányban, Sasvárott stb. A szakolczai kaszinó az ottani Gvadányi-körrel egyesülten élénkíti a társadalmi életet és a nemzeti szellemet. Szakolczán kitünő zene-egyesület is van, mely a zeneművészetet kultiválja; hasonló czélú egylet van Nyitrán is: a zenekedvelők egyesülete, melynek karnagya Artmann Ede.
Ezeken kívül különös figyelmet érdemel még a Nyitrán legujabban (1897.) alakult „szépítő-egyesület”, mely Nyitra és vidékének szépítését tűzte ki czéljául s ez érdekből igen serényen fogott nemes munkájához. Elnöke: dr. Thuróczy Károly kir. tanácsos, vármegyei főorvos, igazgató: Metzger Ede.
A nyitravármegyei orvos-, gyógyszerész- és természettudományi egyesület, kivált az orvosok és gyógyszerészek testületi életének élénkítésén s a hivatásukkal járó tudományok fejlesztésén munkálkodik. Évenkint terjedelmes tudományos tartalmú évkönyvet ád ki. Elnöke: dr. Thuróczy Károly kir. tanácsos, megyei főorvos, alelnök: báró Friesenhof Gergely, titkára: dr. Biringer Ferencz.
