Adók.
Adók.
Az első pont a megyei adók kivetéséről intézkedik. Kiindulási alapnak a porták számát írja elő s éppen azért elrendeli pontos egybeállításukat. Tűzvész, jégkár és árvíz esetében a kárt szenvedett község területére kiszállott a szolgabíró és esküdt kárbecslést tartani s az eredményről a megyei gyűlésen jelentést tettek. A kárbecsléshez képest azután adóleengedésnek volt helye. Az eetben, ha valamely község, bármily okból, elnéptelenedett, egyes porták elpusztultak s erről a földesúr jelentést tesz, nehogy az egész község teljesen tönkre menjen, a szolgabíró és esküdt, valamint egy más járásból való táblabíró küldendők a helyszínére. Ezek foganatosítják a vizsgálatot, az eredményről jelentést tesznek s ehhez képest, a megyei pénztrár terhére, megtérítésnek, bonificatiónak van helye. A porták összeírása, kellő osztályokba való sorozása tavaszszal veszi kezdetét s a munkálat a megyei gyűlés jóváhagyása alá bocsátandó. (Nr. 1.)
Az adókivetés minden év októberi gyűlésén megy végbe, lajstromokba iratik s a lajstromok úgy az általános, mint a kerületi adószedőknek átadandók. Hogy e kivetés végleges lehessen, a megyei adóknál a részletekre is ki kellett terjeszkednie. Külön rovatba jegyzendők a porták, a nemesek, a szabadosok, a zsidók, anabaptisták és a malomkövek után járó illetékek. A megállapított lajstromokon senkinek változtatnia nem szabad. (2.)
Az adószedők számadásai minden év októberében, az adókivetés előtt vizsgálandók meg s arra az érdekeltek mind meghívandók. (Nr. 3.)
