Alispánság.
Alispánság.
A királyi hatalom személyesítőjével szemben a megyei közönség személyesítője, az alispán volt. Kezdetben udvarbírónak, a főispáni udvar bírájának, comes curialisnak neveztetett s a főispán egyszerű helyettese volt. Neve Róbert Károly idejében, jellege az 1504: 2. t. cz. által változott meg. Az autonom fejlődés során, mint a megye első választott tisztviselője, a megyei érdek legfőbb védője lett. A főispáni szék üresedése esetében pedig, a mint az Nyitra vármegyének 1596-ban kelt statutumából kitűnik, tiszttársaival egyetemben, a legfőbb megyei hatalom telje is reá szállott, az 1547: 33, 1575: 7 és 1578: 4. t. cz. értelmében.
Az alispán teendőit részint a törvények, részint a megyei statutumok irták elő. Törvényeken épűlt az alispán jogköréből: a megyei fölkelés, insurrectio szervezése, minden rendű katona és önkénytes előállítása, a katonai szemle (1545: 14., 26., 1555: 4., 1595: 26. stb. t. czikkek); a katonaság elszállásolása, élelmezése, az élelmi czikkek megszabása (1545: 29., 1553: 17., 1557: 7., 1575: 10., stb. t. cz.); a katonaság által okozott károk megtérítése iránti intézkedés, azoknak a királyi adóból való levonás, a károsultak kielégítése (1554: 4. t. cz.); az ingyen munkák ügye (1556: 4., 1557: 6., 1563: 13. 1596: 18. t. cz.); a katonalovak ingyen legeltetésének szabályozása, az e tekintetben történt visszaélések büntetése, a kártalanítás eszközlése (1588: 22. t. cz.): a jobbágyok szabad költözésére, a földesurak, sőt ha ilyenek a főispánok, ezek ellenében is, bírói hatalommal való felügyelet és a jobbágyok oltalmazása (1547: 32., 1548: 43., 1550: 27. t. cz.); a királyi adónak beszedése s az erre vonatkozó intézkedések (1550: 22–27. és 37. t. cz.); a mértékek meghatározása (1588: 16. t. cz.) stb.
