Megyei hivatalok.
Megyei hivatalok.
A XVI. századtól kezdve számos új megyei hivatalt látunk keletkezni. Ilyen volt a perceptorok hivatala, kik a megyei adókat rótták, vagyis szedték be. Velök szemben a kincstári adók beszedőit, kik habár megyei emberek voltak, soha sem tartoztak a megye tisztviselői közzé, dicatoroknak nevezték. A perceptorok kezdetben, esetről-esetre megbízott soros nemesek sorából kerültek ki s a szolgabírák és esküdtek segédei voltak. I. Lipót uralkodása alatt azután megszüntek a dicatorok s a megyék kétféle állandó adószedőket szerveztek: általános adószedőket és járási adószedőket. Ekkor már a királyi adók is ezek kezébe folytak be. A XVIII. század folyamán azután bejött a számvevőség intézménye is, s fennállott addig, míg II. József alatt az egész ellenőrzést a helytartótanácsi főszámvevőség hatáskörébe nem utalták.
Mária Terézia korában kezdték alkalmazni a magyei orvosokat és seborvosokat, a bábákat és a baromorvosokat, sőt még megyei kör-gyógyszertárakat is állítottak fel.
A megyeházak és börtönök gondját, valamint a megyei katonák, hajdúk, lovasok, pandurok felügyelését a vármegye vezetése alatt a hadnagyok és a porkolábok viselték.
A tiszteletbeli megyei állások divatja szintén a XVIII. század szüleménye, valamint ekkor vette kezdetét a megyei mérnök és csak röviddel előbb a megyei ügyész alkalmaztatása.
