Püspökség alapítása.
Püspökség alapítása.
Ha a többi történelmi adatokat jól megfigyeljük s azokat egymással kellőleg egybevetjük, úgy ha nem is számtani biztonsággal, de nagy valószínüséggel határozhatjuk meg ezek után a püspökség alapításának évét.
Kálmán, Álmos vezér legyőzése után, 1105-ben kerítette hatalmába Nyitra várát. 1112 táján leverte az ott garázdálkodó Ottó vagy máskép Atha nevű morva vezért. 1113-ban pedig Gottried, zobori apát kérésére kiküldte Kephast Moys nyitrai főispán kuriális bíráját és Batonyát, hogy az apátság birtokairól határjárást tartsanak. A kiküldöttek megfeleltek a királyi megbízásnak s a kiállított oklevélben a többi közt mondják, hogy Gány „a püspöké”. Mivel pedig itt más püspökről, mint a nyitrairól szó sem lehet, világos, hogy 1113-ban a nyitrai püspökség már létezett. E szerint tehát az alapítás ideje 1096–1113. évek közé szorul, illetőleg mivel Álmos legyőzése csak 1105-ben ment végbe 1105–1113. évek közé. Ugyancsak ezen évek táján (1105–1114.) történt, hogy Moys, ki 1111-ben említtetik először, mint nyitrai comes, a pannonhalmi monostor Sala nevű jószágán erőszakoskodott. A király a per elintézésével Gerváz püspököt bízta meg. Mikor a nyitrai comes, Moys nevű, – mondja a pannonhalmi vörös könyvben fenmaradt oklevél – a birtokot, melyet Szent Mártonnak Szent István király kegye engedélyezett, el akarta venni, hatalmat kapot Gerváz, azon hely püspöke, hogy az ügyet vizsgálja meg. Világos tehát, hogy mivel Moys nyitrai comes volt, ugyanazon hely püspöke is csak nyitrai püspök lehetett. Nyitra első püspöke tehát Gerváz volt, 1105–1114. táján.
Egybevetve már most a mondottakat, kétségtelen, hogy a nyitrai püspökség alapítása 1105–1114. közé esik. Mivel pedig tudjuk, hogy Kálmán 1105–1107. táján tartózkodott főleg Nyitrán, amikor ezt a várispánságot Álmostól elvette, a lehető legnagyobb valószínűséggel állíthatjuk, hogy a püspökséget ezen tartózkodási idő alatt létesítette.
Erre az időpontra vall különben hazánk egyetemes története is. Tudjuk, hogy Szent István, talán a tizenkét apostolról véve a számot, az országot tizenkét egyházmegyére óhajtotta felosztani. Azonban művét nem fejezhette be. A Szent István alapítású püspökségek száma csak tíz. Tudjuk azt is, hogy a közbeeső zavaros korszak nem volt alkalmas arra, hogy 534a nagy király összes tervei végleg kifejlesztessenek. Ezt a nagy munkát, az ország tulajdonképeni szervezését, Szent László és Kálmán király csinálták meg és fejezték be. Szent Gellért életírója is mondja, hogy a tizenegyedik és tizenkettedik püspökséget László és Kálmán alapították. Mivel pedig Lászlóról kétségtelen, hogy ő a zágrábi püspökség alapítója, világos az is, hogy a nyitraié csak Kálmán lehetett.
Különben a nyitrai püspökség felállításával már Szent László is foglalkozott. Régi vágya volt az, hogy Nyitrán, hol szent Emmerán egyháza állott s hol bátyjának, Gézának, kedves szentjei, Zoreard és Benedek aludták örök álmukat, püspöki székhelyet létesítsen. Tanácskozott a magyar egyház fejeivel: Fábián bácsi érsekkel, volt kanczellárjával, Kozma veszprémi püspökkel s főleg Acha, esztergomi érsekkel, kinek egyházmegyéjéhez tartozott ama vidék. Acha, úgy látszik, nem ellenezte a király tervét, mert 1078–1095. között László tényleg kijelölte a nyitrai püspökség első birtokait. Az eredeti oklevél elveszett ugyan, de tartalmát egy 1271-iki hiteles átiratból ismerjük. E szerint a király a felállítandó püspökségnek adta Szkacsányt, mindkét Belukot és mindkét Keresnyát, Szkacsán mellett, Madart és Scelet a Dudvág partjain. Azonban az alapítást nem fejezhette be. Ennek dicsősége már utódjára, Kálmánra háramlott át.
A nyitrai káptalannak van egy ujabb másolatban fenmaradt oklevele, mely állítólag 1006-ban kelt volna. E szerint, mikor Szent István Nyitrára érkezett, ott 9 papot talált, kik magukat a szent Emmeránról elnevezett nyitrai káptalan tagjainak mondották. Szent István, látván a szent férfiak gyülekezetét és hallván éneküket, mely úgy hangzott, mintha kilencz menybéli angyal szava lenne, maga is közébük állott, napokon keresztül velük együtt énekelt és vezekelt. Azután pedig a „káptalant” számos javakkal megajándékozta s ezen adományáról a szóban forgó oklevelet állította ki.
