Szvatopluk.
Szvatopluk.
Ratizlávot is utólérte csakhamar a bünhődés. A kormányzás gondjait megosztotta ugyanis kis öcscsével, a vitéz, bátor és merész, de rendkivül ravasz Szvatoplukkal, ki a frank udvarban növekedvén, az akkori miveltség elég magas fokára hágott s ki ezen kiváló előnyeit csakhamar fel is használta nagybátyjával szemben.
Kezdetben természetesen teljes egyetértelmüséggel jártak el. Ratizláv valószinüleg Vellehradon, Szvatopluk ellenben Nyitrán székelt, a nélkül, hogy ezen körülmény a fejedelemség megosztását jelentette volna.
Szvatopluk nagyravágyó álmainak végczélját a morva fejedelemség teljes függetlensége, esetleg tán királysággá való alakítása képezte. Éles szemeit nem kerülte el az a körülmény, hogy mig egyrészt Európa ujabb alakulása folytán a nemzetes állandósága a kereszténységtől lett függővé, addig másrészt a németek által létesitett egyházak német főpapjai révén, a nemzeti teljes függetlenség lehetetlenné vált. S ha igaz is, hogy a morva fejedelemség Nyitrán püspökséggel birt, miután ez a német érsekség alá tartozónak volt tekintve, német ember kormányzására volt bizva, a szvatopluki álmoknak megvalósításához vezető eszközül alig szolgálhatott.
E körülmények okozták, hogy Szvatopluk egész erejével odahatott, hogy a morva fejedelemség kereszténynyé legyen s ezen tervnek feltétlenül megnyerte Ratizlávot is. Követeik először Rómában kopogtattak, miután azonban innen egyhamar nem igen várhattak alkalmas embert, valószinüleg a szláv nyelv ismeretlen volta miatt, Konstantinápolyba fordultak.
862 táján érkezett Ratizlav és Szvatopluk követsége III. Mihály császárhoz. Éppen ekkor érkezett volt vissza térítői útjából Konstantin szerzetes. A kozárok között működött Tessalonika vidékén s ott elsajátította a szláv nyelvet. Testvére Methód pedig, ki szintén szerzetes vala, mielőtt az 475egyházi pályára lépett, szláv tisztviselő volt. Ezeket szólította fel a császár, hogy menjenek a morvák közé. A testvérek hajlandók is voltak erre, de Konstantin, a kozárok között szerzett tapasztalataira hivatkozva, előbb irást készített s az evangeliumok forditásához fogott. Igy felkészülve s utóbb a szláv hangzásu Cyrill nevet véve fel, ment Konstantin öcscsével, Methóddal, a morva fejedelemségbe s lett a szlávok apostola. Működésének tere azonban inkább a Morva víze mellé esik, mert a Nyitra völgyében s a Kárpátok alján a kereszténység már nagyobb előhaladást tőn.
A NOVÁKI ÉS LEHOTAI LELETEKBŐL.
Eredeti rajz.
Szvatopluk politikai terveibe a két testvér szerzetes igen beillett. A szláv szentirás révén megalapították a szláv liturgiát is, a mi egy szláv királyság alapítására nézve hasznos emeltyűnek mutatkozott. Mivel azonban terveinek megvalósítása a hirtelen elhatározást és a gyors cselekvést kivánta meg, ezt pedig Ratizláv nagyban nehezítette, elhatározta, hogy szabadulni fog terhére levő nagybátyjától. Ezen czélból szövetséget kötött Lajos idősebb fiával, Karlmannal s annak pártfogásáról biztosítva lévén, fellázadt Ratizláv ellen, legyőzte, elfogatta s bilincsekbe verve, mint engedetlen lázadót Ratisbonnba küldte a császárhoz.
A császár Ratizlávot megvakíttatta s örökös fogságba záratta ugyan, de Szvatopluk készségét sem vette készpénznek. Karlmannt tehát a morvák ellen küldötte. A német sereg pusztítva hatolt a fejedelemségbe, elfoglalta a fejedelmi udvar kincseit s a fejedelemséget adózó viszonyba hozta a bajor királysággal, magát Szvatoplukot túsz gyanánt vitte magával, a szláv hithirdető 476Methodot Németországba rendelte s helyette német papokat küldött a Morva, Vág és Nyitra völgyébe.
A ravasz Szvatopluk azonban jó eleve gondoskodott magáról. Hű emberei által lázadást szított a fejedelemségben, a császárral pedig elhitette, hogy ezt más, mint az ő jelenléte nem képes lecsillapítani. A császár hajlott a szép szóra s Szvatopluk csakhamar német sereg élén hazafelé sietett. A morva határhoz érve, orozva megöleté a német sereg vezéreit s a lázadókkal egyesülve, az egész sereget leapríttatá, ő maga pedig ismét beült a morva fejedelmi székbe.
A császár szertelen haragra gyúladt s nagy sereggel indult Szvatopluk ellen. A háború, mely hosszabb ideig tartott, változó szerncsével folyt, sőt Szvatopluk kétségtelen előnyöket vívott ki. Végre is a forcheimsi egyezség vetett véget a viszálynak 874-ben. Szvatopluk teljesen független morva fejedelem lett, a német papok jobbára visszatértek hazájukba, Method pedig újra elkezdte a szláv kereszténység terjesztését, sőt állítólag egy morva érsekségnek felállitását és nyitrán egy szláv püspökségnek, mint a morva érsekség suffraganeusának végleges szervezését is kinyerte a pápától 880 táján. Az első, névleg ismert nyitrai szláv püspök a német származásu Viching volt. Van ugyan egy pápai bulla 826-ból, mely Alevin nevű nyitrai püspökről tesz említést, azonban kétségtelen, hogy ezen másolatban ismert oklevél koholmány s igy annak ténybeli állításait elfogadnunk nem lehet.
Bár Viching szerepléséről részletes adataink nincsenek, mégis, a további fejlemények alapján, elég valószínüséggel állíthatjuk, hogy a tudós és nagy miveltségü német püspök önálló politikát folytatott s végső czélja a német uralom megszilárdítása volt. A szláv elem ellen irányuló politika okozhatta, hogy Szvatoplukot, ki a püspököt leghivebb emberének tartotta, reá birta a szláv papok elkergetésére. Ekkor kellett távozniok a morvák másodapostolainak, Gorazdnak és Kelemennek s ekkor szünt meg teljesen a szláv liturgia, hogy helyet adjon a katholikus egyház egységesitő liturgiájának, a rómainak.
Szvatopluk ekkor állott hatalmának tetőpontján. 883-ból és 884-ből van reá adat, hogy a királyi czimet is használta s a pápa őt e néven szólította. A frank-német uralom hanyatlása, Nagy Károly utódainak folytonos viszálykodása bizonytalan helyzetet teremtett egész Európában. Ezen bizonytalanság jellemzi a haszonleső morvák politikáját is. Szvatopluk Arnulffal, a Karlmann törvénytelen fiával szemben, Vastag Károlyt pártolta ugyan s e réven Pannoniában is megfészkelte magát. Mikor azonban 888-ban Arnulf mégis császárrá lőn, Szvatopluk is fordított a köpenyegen s az ő táborába állott.
Arnulf azonban igen hamar kiismerte Szvatoplukot s a nagyobb bajt megelőzendő, már 892-ben hadat vezetett a morvák ellen. Ez időtájban a magyarok már megjelentek mai hazánk határain s a viszálykodó feleknek számot kellett vetniök az új néppel. Szvatopluk is, Arnulf is igyekezett megnyerni a harczias népet. A magyarok éleslátása a császár javára döntött s a 892-iki táborozásban egyes magyar csapatok együtt harczoltak a frank-német sereggel a morvák ellen. Szvatopluk, bár seregének nagyságáról legendákat szőttek össze a szláv történetirók, nem mert nyilt csatába ereszkedni, hanem váraiba vonúlva, várta az ellenséget. Arnulf, a Dráva- és Szávamenti szlávok főnökével és a magyarokkal a Dunán túlról érkezett; de várostromra nem levén berendezve, négy heti táborozás után visszatért. 893-ban új hadat vezetett a morvák ellen. Csapatai ekkor kétségtelenül Nyitravármegye 477területén táboroztak, mert a fuldai évkönyvek szerint, a császár elpusztította a morvák síkságát s a morva sereg a Kis-Kárpátok hegyi szorosai között volt kénytelen megvonulni. Az ellenfelek között azonban végleges döntés nem volt s Szvatopluk továbbra is megmaradt hatalmának birtokában.
A következő évben meghalt Szvatopluk. A szláv nemzetnek első világtörténelmi képviselője szállott vele sírba s igy nem csodálhatjuk, hogy a népfantázia a legendaszerüség zománczával vette körül alakját. Konstantinos Porphyrogenetos szerint ő volt az a fejedelem, ki halálos ágyán a vesszőkötegről szóló általánosan ismert példabeszédet intézte fiaihoz. A német történelem ezen korból származó legelőkelőbb forrása, az Annales Fuldenses „a gonoszság hüvelyének” nevezi őt s azt mondja, hogy „emberi vért szomjazva járt körül”. A szláv mondák szerint pedig, mikor hatalmának tetőpontján állott, eltünt és népe soha sem látta többé. Prágai Cosmas elbeszéli, hogy serege közepéből távozott el s a Nyitra melletti Zobor hegyre vonult vissza, hol egy barlangban három bajtársával egyetemben remete életet élt s mint szent férfiu halt meg.
Ratizláv és Szvatopluk által Nyitravármegye területén hosszú ideig a szlávság morva eleme tanyázott. E nép mivelődés tekintetében csak lassan haladt előre s akkor is a német és görög minták utánzására szorítkozott. A nagy morva uralomnak tehát a megye területén, valamely kiválóbb és faji jellegre való alkotásai nem maradtak. Igen valószínű azonban, bár közvetlen történelmi adatokkal nem is igazolható, hogy a megye jelenlegi székhelyét, Nyitrát, tulajdonképpen a morva uralom hozta létre, falai s a sziklaoromra ültetett vár első építményei Szvatopluk alkotó erejét dicsérik. A morváknak köszönjük a Vág és a Nyitra folyók keresztelését, következőleg a megyének nevet adott város elnevezését is.
