Adófizetés.
Adófizetés.
Ezen adókulcs alapján köteles volt azután a vármegye a kivetett adók behajtását szorgalmazni. A dicalis összeírások töredékes volta miatt azonban magát a kirovást, a befolyt adót, az esetleges hátralékokat, a háborús időkben megszavazott segélyeket csak igen hiányosan ösmerjük. Igy tudjuk, hogy Nyitravármegye adója 1527–1530 között kerek 5000 frt volt. 1531–1535 között azonban már csak azt tudjuk, mennyi folyt be egyenes adó fejében, a kirovást nem találjuk feljegyezve. Befolyt pedig 1531-ben 2606 frt; az 1532-ik évben 1775 frt 50 dénár; 1533-ban 1412 frt 50 d. csupán 3 járásból; 1535-ben 1535 frt. – 1537-ik évben 8922 frt volt kiróva, melyből 6146 frt folyt be. 195 frt volt a hátrálék, 561 frtot adóalap hiányában le kellett írni, míg a behajtás költségei 264 frtot tettek. 1538-ban már csak 2076 frt 50 d. volt kiróva s ebből 1159 frt 70 d. folyt be; 1542-ben a porták sexagesimája czímén 3852 frt 33 d., egytelkesektől 62 frt 35 d.; egy évvel utóbb pedig az egytelkesektől 102 frt, a plébánosoktól 67 frt. 1549-ben 5825 frt 31 d. volt kiróva. Befolyt: 5434 frt 10 d. Ugyanezen évben azonban rendkivüli segély czímén még 5724 frt 68 d. vetettek a megyére, melyből 5266 frt 56 d. tényleg be is folyt. 1550-ben a rendes kirovás 4644 frt 75 d. volt, mégis egy ízben 4197 frt 44 d., más ízben 4155 frt 58 d. hajtottak be a király emberei. 1552-ben két rendkivüli segély volt a megyére kiróva. Az első 6642 frt 75 dénárt, a másik 5992 frt 50 d. tett ki. Amabból 5400 frt, emebből 5217 frt folyt be.
Feltűnő, hogy 1540-ben a megyére rótt 2076 frt 50 denárból a kamaránál csupán 236 frt 75 d. folyt be. Ennek magyarázata az, hogy a befolyt adóból Thurzó Elek országbíró és kir. helytartó a saját fizetésére 900 frtot, más szükségletekre pedig 600 frtot, összesen 1500 frtot tartott vissza. A megye tényleges adóhátraléka tehát csupán 339 frt 75 dénár volt.
