A kamarák már régtől fogva azon igyekeztek, hogy az elavultnak és czélszerűtlennek látszó porta-féle adókulcs helyébe, a ház-kulcsot helyezzék. Ily módon ugyanis az adózók számát tetemesen növelték s a jövedelem szaporodását érték el.
1596-ban még porták szerint történt a kivetés, 1598-ban azonban már házak szerint. Ez utóbbi módozat azonban csak néhány évig maradt érvényben. 1610-ben már ismét porták szerint írták össze az adózókat. De ekkor már különbséget tettek jobbágy és zsellér porták szerint s egy-egy porta megállapítása új, nagyobb kulcs szerint ment végbe, a mi természetesen a porták számának tetemes csökkenését vonta maga után. 1696-ban például a következő portamegállapitási kulcs dívott Nyitravármegyében 1/2 1/4 1/16 1/32 1/64 1/128 1/256 1/512 s e szerint az egész megyében csupán 5 1/2 1/4 1/16 1/128 1/256 porta találtatott. A nyitja ennek az, hogy a portához megkivántató jobbágyszám az egyes vidékek gazdasági viszonyainak megfelelőleg alakúlt. Példáúl Nyitra városában kellett 7 1/4, Nagy-Lapáson 9 1/4, Ghymesen 7 3/4, Csornokon 5 1/2, Gerencséren 10 3/4, Elefánton 9, Ürményben 6, Tornóczon 5 3/4, Récsén 8 3/4, Köpösdön 8 1/2 jobbágy egy-egy portához. Mivel pedig a népességet vagyoni szempontból 4 osztályba osztották s a szőlőmunkásokat külön számolták, volt a járásban az úri, nemesi, polgári és iparos-renden, a zsidókon kívül 843 I-ső, 9123 II-od, 239 III-ad, 285 IV-ed osztályú birtokos és 2109 szőlőmunkás.
A bajmóczi járásban 977 I-ső, 355 II-dik, 344 III-dik osztályú birtokos és 200 szőlőmunkás mellett, a porta középszámát 7–12-ben állapítva meg, volt összesen 8 1/2 1/4 1/8 1/16 1/32 1/312 porta. A bodoki járásban 692, 3205, 149, 168 birtokos és 114 szőlőmunkás mellett 6 1/8 1/16 1/28 porta volt. A vágujhelyiben 1224, 40, 360, 636 birtokos és 936 szőlőmunkás mellett, a portakulcsot 6 1/2–10-ben állapítva meg, volt 11 1/2 1/4 1/34 1/256 porta, míg a szakolczaiban 7–11 3/4 arány mellett 9 porta.
Az 1598-ban megállapított adókulcs alapján különben a megye a következő képet mutatja:
610Járás
|
1596
|
1598
|
1600
|
1601
|
1610-en
|
|
porták
|
házak
|
házak
|
házak
|
jobbágy-
|
zsellér-
|
|
|
|
|
|
porta
|
Vágujhelyi
|
1002 1/2
|
8346
|
5885
|
5114
|
440 1/2
|
232 3/4
|
Bodoki
|
533 3/4
|
3314
|
2838
|
2275
|
260 3/4
|
79 1/2
|
Bajmóczi
|
261 1/4
|
2823
|
1652
|
1340
|
146
|
55 3/4
|
Nyitrai
|
365 1/2
|
3426
|
1765
|
1478
|
252 1/2
|
81 1/4
|
Összesen
|
2170
|
17909
|
12140
|
10207
|
1009 4/2
|
449 1/4
|
Még feltünőbb a porták ingadozása, ha a későbbi évek összeírásait veszszük figyelembe. És pedig:
Évek
|
1613
|
1618
|
1623
|
1626
|
1628
|
1639
|
1647
|
1697
|
Porták
|
1585 3/4
|
1651 1/4
|
860 1/4
|
623 1/2 3/4
|
323 1/2 3/4
|
632
|
595
|
1168 1/8 5/8
|
A kulcs változásával változott a kirovás is. Igy 1596-ban Nyitrában már minden egyes portát 9 frt 10 dr. adó terhelte. Az egész kivetés, a dicator számítása szerint volt: 19592 frt 30 dr. Ebből jó, vagyis behajtható volt 17224 frt, szolgálmányokban lerovatott 2153 frt, behajthatatlan volt: 215 frt 30 dr. 1600-ban, a mikor az adókulcsot a házak képezték, az egész kivetés 18210 frt volt, míg 1610-ben a portális kivetés már csak 6283 frtot tett.