Berench.
Berench.
Berench nemzetség. 1245-ben IV. Béla Malsa fia Miklóst, ki ezen Berench nemzetségből származott, rablás miatt felakasztatta. Ugyanekkor nyitrai birtokait: Belgyán, Scelchan (Szolcsán), Nyárhid és Basmant a Gutkeled nemzetségbeli István országbíró kapta. (H. O. VIII. 45.) A Berenchi család egyik főbirtoka volt Berencs és Megered. Berenchre nézve érdekes az 1272-iki osztályos levél, melyben a berenchi nemesek egyezkednek az ősi birtok felett. Határfalvakúl Czétény, Szőllős, Kér és Pográny említtetnek. (H. O. VII. 135.) E szerint tehát a Berench nemzetség ezen birtoka a Nyitra-folyó partján feküdt. A nemzetség egyes tagjai különben a XIII. század végső éveiben, talán éppen a Miklós családját ért szégyen miatt, elszármaztak Berenchről és Koroson szereztek birtokokat, úgy hogy már 1287-ben Korosiaknak, sőt Koros nemzetségbelieknek vallják magukat. Több okiratból tudjuk, hogy Korosi Gerold, Gerold fia, berencsi birtokait egymásután örökítette el, nagyobbrészt Csák Máté tárnokmesterének Bogár fia Mártonnak és Sándornak. (Prim. lt. Világi N. 4. 42.) Róbert Károly 1317-ben Korosi Drág fiai részére Berencsre, de még Rajcsány, Szolcsán, Apáthy, Livina stb. nézve uj adománylevelet állított ki. (O. L. D. O. 1487.) Berencset Bogár unokájától Korosi István szerezte vissza 1385-ben. (Nyitrai kápt.) 1392-ben Mária királynő Berenchi István és Jánosnak, Gergely fiainak, birtokaikon: Berencsen s Megered-Berencsen, más néven Geregőfalván, pallosjogot engedélyezett. (Nyitr. kápt.) Ez alatt a Berenchi István alatt, ki királyi kulcsár volt, a család ismét nagy lendületet vett. Némely íróink különben e nemzetséget a Lipovnuk nemzetség ágazatának tartják.
