Birtokviszonyok.
Birtokviszonyok.
Tudjuk, hogy a várszerkezet megalkotása előtt a hadszervezés az egyes nemzetségek szerint történt. A birtokfelosztás is a nemzetségek szerint ment végbe. A nemzetség az elfoglalt földet, Nagy Gyula véleménye szerint, megszállotta s az igy szerzett birtok nem osztatott fel az egyesek között, hanem az egész nemzetség tulajdona maradt. Ezen a területen azután a nemzetség feje, a törzsfő, gyakorolta a közigazgatást és biráskodást. Ez volt az ősi, a vezérek korabéli Magyarország szervezete.
Szent István államalkotó munkájának folyamán, a vagyonjog s vele a közigazgatás képe is megváltozott. A király mindazon földeket, melyek valamely vár környékén feküdtek, vagy melyek a vár szolgálatára rendelt vitézek kezén voltak, királyi birtokoknak jelentette ki s azok haszonélvezetét a várjobbágyoknak adományozta oda, még pedig eredetileg elörökíthetetlen jelleggel. Azonkívül is számos birtok, hűtlenség, magszakadás s egyéb okok miatt elkobzás, vagy háramlás útján a koronára szállott. Igy keletkeztek a királyi birtokok, melyekből a királyok az egyházakat s egyes hű embereiket jutalmazták meg. Magát a magántulajdon jellegét is megváltoztatta, mert az ősfoglalású földeket is adományföldeknek jelentette ki.
SZAKOLCZA.
Szakolcza régi képe. Az orsz. képtárból.
Hogy Nyitravármegye ősi birtokairól némi fogalmat nyerhessünk, vizsgálnunk kell a nemzetség birtokairól fennmaradt okleveles feljegyzéseket.
Tudjuk, hogy krónikáink szerint a megye legrégibb birtokos Huba hadnagy s az alája rendelt nemzetségek voltak, melyek közül nagyobb bizonyossággal csak a Szemere nemzetség emléke maradt fenn. Okleveles nyoma azonban annak, hogy a Szemerék kezdetben tényleg nyitravármegyei birtokosok is voltak, nincsen. Csupán azon körülmény látszik arra vallani, hogy Szolgagyőr első comesei között éppen egy Szemere is szerepel.
