Csejte. Tartozékok.
Csejte. Tartozékok.
CSEJTE VÁRA.
Saját felvételünk.
Temetvény várával szemközt, a Kis-Kárpátok utolsó nyújtványának egyik önálló sziklaormán áll Csejte vára. Építésének idejét nem tudjuk. A XIV. században már állott s királyi vár volt, mert 1351-ben Vörös Tamás 524parancsolt benne, mint királyi várnagy. 1392-ben, Zsigmond király adományából, mint a környék többi vára, Stibor vajda lőn urává. Az adománylevél a vár uradalmához számítja a következő községeket és birtokokat: Csejte, Zelenfalva (Zsolnafalva), Komáron (Komárno), Csastko (Császkócz), Lessethe, Koritno, Popodin, Bassoth, Bisnew, Posega, Hrahowith (Hrahovistye), Krazna (Kraynye), Babikfalva (Babikovics), Lubina, Hrussov, Koztolna, a Rudna vize mellett, Barboro (Orbo), Alsó-Vittencz, Kis-Szent-Vid, Newan. Utóbb idecsatoltatott még, vagy talán inkább a Stiborok pártfogolása mellett keletkezett: Wysnove, Rivdine, Schyepa, Zmerdeche és Miava. Az utóbi négy hely, meg Newan, azonban csak puszták voltak.
A Stibor örökösök ellen folytatott kincstári per következtében Csejte visszaszállott a koronára és Zsigmond király azt egy ujabb kegyenczének, gúthi Országh Mihálynak adományozta oda 1436-ban. (O. L. D. O. 12912.) A beigtatást a nyitrai káptalan még ugyazon évben teljesítette.
A csejtei vár védelme alatt több község virágzott fel. Így maga Csejte községe, mely már 1392-ben mint mezőváros szerepelt. Orbó, mely 1436-ban városnak mondatik s hol akkor szent Mártonról elnevezett kőtemplom és nagyjelentőségű vám volt. Császkócz szent Györgyről elnevezett templommal és Wadovicz, mely a környék búcsújáró-helye volt az ott szent András és szent Benedek tiszteletére épült kápolnáért, mely a csejtei szent László templomhoz tartozott. A községek virágzásához nagyban hozzájárult azon körülmény, hogy Zsigmond király, Országh Mihály érdemeire való tekintettel, kiváló kedvezményeket adott. Így például 1437-ben felmentette az adó- és harminczad fizetése alól Csejtét, Varbót, Lopassót. (Csejte város lt.)
Az Országhok kedvencz városa Csejte volt s igyekeztek is ezt a kereskedelmi lerakodó várost lehetőleg emelni és kitüntetni. Így Mihály nádor György csejtei plébánosnak és utódainak számos kiváltságot engedett. A csejtei plébániának adta egyéb adományai közt a csejtei fürdőt, azzal a kikötéssel, hogy a város területén uj fürdőt építeni senkinek, még utódjainak sem szabad. A plébános jobbágyait, a molnárokat és fürdősöket felmentette a várszolgálat alól s a várnagyoknak szigorúan meghagyta, hogy ne merjenek az egyház malmaiban őröltetni.
1510-ben Országh Ferencz kieszközölte II. Ulászló királytól a szent László napi szabad vásárt és megerősítette a város adószabadalmát. Ez időben különben a szapolyaiak: István özvegye Hedvig és fiai János meg György, nagyon rájártak a virágzó városra. Történt például, hogy egy ízben a városi kereskedők Morvaországból 25 hordó olajat kaptak. A Szapolyaiak tisztjei azonban rájok csaptak és elrabolták. Ezen egyéb háborgatásaik miatt a király szigorú feddő-levelet intézett a Szapolyaiakhoz és a várost védelmébe vette.
