Tartozékok.
Tartozékok.
II. Stibornak 1431-ben kelt végrendeletéből, melylyel Surány várát nejének, Széchenyi Dorottyának hagyta, azon kikötéssel, hogy özvegyi fátyolát le nem veti, tudjuk, hogy a vár tartozékai voltak: Surány mezőváros, Bánkeszi, Kisvárad, mely talán Surány elővára volt, Nagyszeg, Egyházszeg, Salgó, Keresztúr, Tolmács, Szent-György, e két utóbbi ma puszta, Surány, illetőleg Tót-Megyer közelében, Tót-Megyer, Csike (Egyházas-) és Andód. Andódot azon II. Stibor elszakította a vártól s a vágujhelyi prépostságnak adományozta oda.
1444-ben Surány várában Országh Mihály nádor volt az úr. Mily czímen jutott a várhoz, azt V. Lászlónak 1457-ben kiállított oklevele nem árulja el, sőt a nyitrai káptalan beigtatóleveléből sem kapunk erre nézve tájékozást. (O. L. D. O. 15,126. és 15,127.) Névleg 1444-től, jogilag csak 1457-től kezdve birta a várat s annak révén egész kis olygarchává nőtt a Nyitrától délre eső vidéken.
Már 1444-ben panaszkodott Hunyady János előtt Forgách János, hogy Országh Mihály megtámadta és megostromolta a komjáti várkastélyt. Az ostrom egész kis háború-számba ment. A surányi várkatonaság Zanai Lőrincz és Körösközi Miklós várnagyok vezetése mellett harczolt. Résztvett a támadásban nehány környékbeli nemes úr is, kik közül a panaszos Kürthi Jánost, Kismányai Lászlót, Balogh Miklóst, Thuróczy Györgyöt, Szoky Jánost, Zeknyei Pált, Ebedeczi Miklóst nevezi meg. Az ostrom alkalmával, 520melynél a nyíl játszotta a főszerepet, tehát a mely elég kezdetleges hadi szerekkel folyt, Forgách János megsebesült és elesett.
Hunyady parancsára Nyitravármegye tartott, a nyitrai káptalan bevonásával, vizsgálatot ezen erőszakoskodási perben. Tanúkat hallgattak ki, helyi szemlét tartottak, itéletet azonban sohasem hoztak. Országh Mihály azonban még sem érezte magát egészen biztosnak Surány birtokában s azért 1484-ben Mátyás királytól új donácziót eszközölt ki s annak erejét fiára, Lászlóra is kiterjeszteté. Országh László halála után a surányi vár, leányának, Dorának révén, Korlátkeőy Péterre, majd ennek 1526-ban, a mohácsi csatatéren való eleste után, bedeghi Nyári Ferenczre, Péter egyetlen leányának, Korláthkeőy Erzsébetnek férjére szállott át.
A surányi vár tövében, a vár védelme s a kedvező fekvés folytán gyors virágzásnak indult Surány községe is. Már Stibor végrendeletében mint város szerepelt s több részből állott. Igy Kis-Surányból és Várallyából. Kis-Surány, V. László adománylevelében Molnos-Surány nevet is visel s malmairól volt nevezetes.
A surányi várnagyok sorából ismerjük: 1416-ból Brycsei Uhel Pétert, 1436 táján Bucsányi Osvátot, 1444-ből Zanai Lőrinczet és Körösközi Miklóst, 1447-ből Zobor Mihályt, 1467-ből Nádasi Simont, ki egyuttal barsi alispán volt és 1453-ból Szénás László nyitrai alispánt.
