Lipótvár.
Lipótvár.
I. Lipót császár és magyar király, úgymond, még augusztusban megvétette gróf Forgách Ádámnak Veresvár, Beregszeg, Madunicz és Drahovecz nevű nyitravármegyei, 30.000 frtra becsült birtokait. És ezeknek, különösen Veresvár és Beregszeg községeknek összefutó lapályos határán kezdett alapjából emelkedni az erőd, mely alapítójától Lipótvár nevet nyert. Az építés felügyeletével De Souches lajos tábornagy, az építés vezetésével Arigsberger János főépítészmester, bízatott meg. A munka, miután a szükséges anyag Bécsből már előbb megérkezett, De Souches tábornagy jelenlétében május 4-én vette kezdetét. Augusztus havában már a vár körülete és a külső sánczok készen lévén, a hely erődjelleget öltött s azért annak katonai parancsnokot is kellett adni. Erre a tisztségre Rith Mihályt, Souches egyik őrnagyát szemelték ki s 500 főnyi őrséget rendeltek melléje. Aug. 10-én már a leendő vár középterületére szánt kápolna is készen állott s azt a jezsuita-atyák, kik eddig sátorban végezték az istentiszteletet, birtokba is vették.
Végre szept. 19-én a Galgócz felé néző jobboldali bástya alapkövét is letették De Souches és Lippay György primás, meg más előkelőségek jelenlétében. Egyházi szertartással és nagy lakomával ment végbe ez örömünnep, mely egyúttal a vár keresztelője is volt. Miután a szept. 27-én elhunyt Arisperger helyébe Unger János építész lépett, a munka 1666., 1667., 1668. és 1669-ben serényen haladt. Egymásután épültek fel a nehéz koczka-kövekből egyberótt bástyák és várfalak, az őrség lakóhelyei, a jezsuiták társháza, a raktárak, a felügyelőség és az uradalmi épületek. 1669-ben a vár-erőd teljesen elkészült és a Galgócz felé néző kapura érczbetükből ez a fölírás tétetett: Anno L. I. D. G. R. I. S. A. A. A. H. B. R. 1669. (Lepoldus I. Dei Gratia Rom Imp. Semper Augustus Archidux Austriae, Hungariae, Bohemiae Rex. 1669.) A vár felépült tehát, de a török elleni hadjáratban nevezetesebb szerepet soha sem játszott.
Időközben a török, a kuruczokkal is gyarapodva, tovább folytatta portyázásait. Szalih aga, Musztafa érsekujvári pasának, a Temesvárra áthelyezett Kücsük pasa utódjának tihája bégje, még Galgócz városára is reá-reá irt, hogy szolgálmányokat adjon. Érdekes, hogy 1676. okt. 2-án írt levelében, a többi között, új mustot is kér, „ió Czipős legien – úgymond – had közönnjem meg az egez varosnak.”
