Érsekujvár megvétele.
Érsekujvár megvétele.
Az 1704-iki fegyvernyugvás idejében a Vágvonal parancsnokságát b. Sennyey István altábornagy vezette, a Vágon innen pedig a kuruczczá lett Bottyán parancsnokolt. Ez utóbbi intézkedés Rákóczyék részéről Érsekujvár szándékba vett elfoglalásával állott összefüggésben. Már Nyitra hódolása után megjelent Bercsényi Ujvár alatt s megkezdte az ostromot, azonban a közbejött fegyvernyugvás véget vetett az ostromnak. Mivel pedig Bottyán még labancz korából teljesen ismerte az ujvári erődöt, Bercsényi őt bízta meg a vár bevételéhez szükséges előintézkedések megtételével. Érsekujvárban igen sokan voltak, kik a kuruczokhoz szítottak. Ezek vezetője, Nagy István plébános és Grassalkovics János postamester, titkos érintkezésbe léptek Bottyánnal, a szabadon ki- és bejárható ferenczes barátok révén.
Érsekujvár őrségét b. Axmann Henrik cs. ezredes alatt 4–500 német gyalog s 300 magyar hajdú képezé, a kellő számú tűzér-katonasággal. A térparancsnok, Härtl Ernő, Rákóczy felesküdött híve volt s 70 muskatéros állott alatta. Mikor a Heister által erőszakosan megzavart fegyverszünet hirtelen véget ért, Bottyán az előleges előkészületeket már megtette s a vár ostromára készen állott, sőt még a fegyvernyugvás letelte előtt az ostromzárat megerősítette, beljebb tolta s a várhoz vezető útakra mindenütt erős őrséget helyezett.
A fegyverszünet után Rákóczy maga is, mintegy 10,000 emberrel Érsekujvár alá szállott s az ostrom, a hozzá érkezett franczia hadmérnökök tervei szerint kezdetét vette. Härtl a vár azon részén, hol még a török ostrom idejéből hatalmas rés volt s melyet Kollonics érsek csak felületesen javíttatott ki, a Rákóczyhoz szító magyar hajdúságot helyezte el. Axmann érezte, hogy a vár sorsa ezen ponttól függ s azt a német csapatokkal akarta ellátni. Azonban a magyar hajdúk kijelentették, hogy ők nem távoznak s Axmann zendüléstől tartva, engedni kényszerült. November 16-ika éjjelén a kurucz gyalogság a rés környékén csendesen leereszkedett a vízárok meneteles partjára s a rőzsehányásokon, gerendákból, deszkákból rótt hídakon, meg ladikokon át jutottak a bástyák tövébe. Itt a magukkal hozott lábtókat nekitámasztották a falnak, Bakó Péter hajdúi pedig felhuzogatták őket. Mikor már egy-két százan fenn voltak, az ujvári hajdúkkal s Härtl embereivel együtt hadi rendbe állottak s töltött fegyverekkel felnyomultak a várpiaczra 643és a többi bástyákra. A meglepett Axmann úgyszólván egyetlen lövés nélkül rakta le fegyvereit. Időközben Härtl megnyitván a kapukat, a magyarság mindenünnen beözönlött és a híres vár csaknem vérontás nélkül Rákóczy kezébe került. A vár parancsnoka Ebeczky Imre lett s a várőrség a 300 ujvári hajdúból, 200 gyalogból és négy lovasszázadból alakíttatott meg.
Érsekujvár bevétele után a kuruczok Lipótvár alá vonultak és azt De la Motte franczia ezredes tervei szerint november 27-én ostrom alá fogták. Rákóczy maga a galgóczi várkastélyban telepedett le, Bercsényi pedig 10,000 emberrel a Fehér-hegységen vonult át, hogy Heister ellen operáljon és a Szakolczától Búr-Szent-Györgyig terjedő vidéket az osztrák generális kegyetlensége ellen megóvja. A szerencsétlen végű nagy-szombati csata után azonban Lipótvárt az ostrom alól fel kellett oldaniok, az ostromszereket Nyitra várába vitték s a hadi míveleteket a Garam és Vág közé helyezték. Rákóczy Mocsonokon, Bercsényi Semptén tartotta szállását s innen mentek szét az utasítások az ország minden részébe. Deczember 26-án szólították fel Nyitravármegyét a szomszéd megyékkel a személyes felkelésre s csakhamar tekintélyes sere gyült egybe b. Petrőczy István tábornok vezérlete alatt.
