Megye körirata.
Megye körirata.
Hosszú vita után Szentel György főjegyzőt bízták meg a körirat szerkesztésével. A körirat a következőket foglalta magában:
A midőn a m. é. október 20-iki kibocsájtvány által az alkotmányos jogok visszahelyezése igértetett, ezen lépé nem örömet, hanem megilletődést szült, mert ezen okmányban az 1848-iki országgyűlésen, a nemzet által alkotot és a koronázott fejedelem által szentesített törvények, mintha soha sem léteztek volna, tökéletesen mellőzve vannak, holott annyi önkény és bitorlás után, az egyetlen kiengesztelő lépés, csak a törvényes állapotnak tökéletes visszahelyezése lehetett és egy elavult kor intézményeit életbe léptetni a fejedelemnek, azokat elfogadni a nemzetnek szabadságában sem áll.
Ezen megyei bizottmány megalakulása első pillanatában osztatlan egyetértéssel kiindulási pontul, az 1848-iki törvényeket azon szilárd elhatározással kiáltotta ki sajátjának, hogy azokból egy hajszálnyit engedni nem fog; ezen megtörhetlen meggyőződését követi és a vele levelezésbe lépett megyék határozatait egész mértékben magáévá teszi, midőn kimondja: hogy
1. a hatályban felfüggesztett magyar köz és magány törvény uralma s ekként az 1848-iki sarkalatos törvények is egész épségükben helyreállíttatván, ezek alapján a független felelős magyar miniszterium visszahelyeztessék, a törvénytelen dicasteriumok megszüntetésével, minőknek egyenesen a legujabban felállított magyar udvari Cancellariát s magyar királyi Helytartó-Tanácsot bélyegezi.
2. Hogy az országgyűlés az 1848-iki IV. és V. t. czikkek alapján, a legrövidebb idő alatt egybehívassék.
3. Hogy az eddig jogtalanul gyakorlott kényuralom minden következményeivel együtt megszüntettessék, e szerint a politikai menekülteknek és száműzötteknek hazájukba viszatérhetése és sérthetetlensége minden kivétel nélkül biztosíttassék, minden politikai foglyok szabadon bocsájtassanak, elkobzott javaik pedig visszaadassanak.
4. Hogy az idegen hadsereg az országból távolíttassék el, a magyar ezredek pedig rögtön berendeltessenek és az 1848-iki alkotmányra feleskettessenek, mivel a törvény, s a fejedelem iránti nélkülözhetlen tisztelet és bizalom csupán ez uton valósítható.
5. Minthogy nem titkolható többé az, miként a fenállott kényuralom alatt, nemcsak a birodalmi pénzviszonyok, de maga a birodalom is a bukás örvényeig sodortattak, eme veszély elhárításaul, de a miatt is, hogy a társnemzetek egymás elnyomására eszközül ne fordíttassanak, elkerülhetetlen, hogy az úgynevezett örökös tartományok is, a népfenség alapján szabadelvű alkotmányos intézményekkel láttassanak el, hogy így az egyenlőség, szabadság és testvériség malasztos igéi testté váljanak.
6. Minthogy a megyei hatóság, a jogilag most is fennálló 1848-iki törvényeket tekinti egyedül hatályosoknak, e végből hatáskörét is ezekhez alkalmazván, kebelében egyéb, a kényuralom által felállított bármiféle hatóságokat és hivatalokat nem tűrhet, el nem ismerhet, kénytelen ennél fogva azoknak tüsténti megszüntetését kimondani.
7. Minthogy törvényes hatalmának sikeresítésére, a netáni ellenszegülés esetében, törvényengedte eszközök alkalmazására is jogosítottnak hiszi magát e megye hatósága, e végből az 1848: XXII. t.-czikk által megalakított s hivatásának teljesítésében eddig csak a kényuralom által gátolt nemzetőrség szervezését ezennel elrendeli.
8. Minthogy a törvénytelen kormány által kivetett különféle közvetlen és közvetett adók nemeinek és hátralékainak behajtását e megye meg nem engedheti, községenként hirdettessék ki az, hogy ama törvénytelen adók leróvására senki sem köteleztetik.
9. Minthogy a megyei hatóság, az 1848-iki törvények alapján, tényleg már megalakult és ebbeli hatáskörébe lépett, ehhez képest kijelenti: hogy mai naptól fogva, úgy a közigazgatási, mint törvénykezési téren is, egyedül a magyar törvényeket tekinti érvényeseknek és kötelezőknek, e szerint minden patentális törvényeket és rendeléseket e pillanattól kezdve, a megye területén hatálytalanoknak nyilvánítván, ezentúl a törvénykezést a magyar törvények szabályai szerint fogja folytatni.
10. Kijelenti egyúttal: hogy miután az országnak nincsen törvényes kormánya, melyhez sérelmei orvosolhatása iránt felírást intézhetne, mindezeket egyedül a gyűlési jegyzőkönyvbe ünnepélyes óváskép s az utódok tudomására igtatja s ezen határozatok mását báró Vay Miklós Ő Nagyméltóságával, kiben a nemzet jelen válságos viszonyok közt ügyének közbenjáróját tiszteli, tudomás végett, és minden testvér megyével egyetértő közreműködés végett közöltetni rendeli.
