VI. A VÁRMEGYE SZEREPE A NEMZET TÖRTÉNELMÉBEN.
VI. A VÁRMEGYE SZEREPE A NEMZET TÖRTÉNELMÉBEN.
A rendelkezés nagy munkája, a benső szervezetlenségből folyó személyes jellegü viszálykodások, egy pillanatra sem hátráltatták Nyitravármegye nemes közönségét azon kötelmek teljesitésében, a melyekkel, mint az ország egyik előkelő részének, a haza körül szorgoskodnia kellett. Fekvésénél és azon politikai irányánál fogva, mely történelmünk egész folyamán megjegeczesedve háramlott nemzedékről-nemzedékre, a nyugati határ őre, az ország előbástyája volt. Pozsony- és Sopronvármegyék kivételével nincs is a középkor egész folyamán megyei terület, mely annyi s oly elvi jelentőségü harcz és háború szintere lett volna, mint éppen Nyitravármegyének sokat szenvedett földje. És éppen ezen három vármegyének legfőbb érdeme, hogy a német és szláv áradat ellenében, ezek anyagi és szellemi támadásaival szemben, a hon szilárdan és csonkítatlanul megállott. Ennek a szerepkörnek hű és becsületes betöltésében nyilvánul Nyitravármegye nemzet-politikai jelentősége.
Harczok a német császárokkal.
Villongások.
Tatárjárás.
IV. Béla és V. István.
II. Ottokár.
IV. László.
III. Endre.
Csák Máté.
Ellenkirályok.
Anjouk.
Róbert Károly.
János püspök.
Csák Máté vége.
Vasvári Vid.
Insula István.
Erzsébet és Mária.
Zsigmond.
Stibor.
Husziták.
Honvédelmi rendszer Zsigmond alatt.
Husziták leverése.
Albert. Oligarchák és zsebrákok.
Hunyadiak.
I. Mátyás.
II. Ulászló.
II. Lajos.
