Gazdaság.
Gazdaság.
A mezőgazdaság képezte a megye fő jövedelmi forrását. A termények között a búzától kezdve minden gabonaneművel találkozunk s az egyes kiváló birtokosok, tisztán a birtok-felügyelettel foglalkozó gazdákat tartottak. Igen nagy súlyt helyeztek a szőlő-mívelésre is. A pogrányi szőlők például ismételten említtetnek okleveleinkben, a mi azoknak kiváló mivoltjukra látszik utalni. Szőlő termett azonkívül még a megyében több helyütt: kivált Surány és Kér között, Nagyságon, Csitáron, Elefánton és egyebütt. Nagyban virágzott a gyümölcstermelés is. Alig van a megye területére vonatkozó határjáró-oklevél, a melyben gyümölcsfák ne szerepelnének. A Vág alsó táján Sempte vidékén, Tardoskedd, Tornócz, Sellye, Királyfa határában egész gyümölcsös-kertek virultak. Itt, valamint Ludány környékén kivált az alma termett bőven s azért a gyümölcsösöket almáskerteknek mondották. II. Endrének 1213-ban kelt s a pannonhalmi monostor birtokait megerősítő oklevele az ottani gyümölcsösökről külön is megemlékezik s azokat igen jóknak mondja.
Divott már a zöldség-termelés is, melynek fő termelő-helyei az alsó Vág partján mellett fekvő községek voltak. Igy tudjuk, hogy 1469-ben Zerdahelyi Ilona, Thúróczy György özvegye, két cselédjével kint járt a Zerdahelyi határban lévő káposztás-földeken, a mikor kedves rokonai, Zerdahelyi Mihály és Imre, megrohanták s a védtelen úrnőt félholtra verték.
