Ipar és kereskedés.
Ipar és kereskedés.
A kereskedelem és az ipar a városok kezében volt. Főleg az úgynevezett izmaeliták és a német telepesek értettek a kereskedéshez. Nyitravármegye területe a cseh és a bajor kereskedők paicza volt.
A cseh kereskedelem útját 1336-ban nyitotta meg Róbert király. Ez évben ugyanis szerződést kötött János cseh királylyal, ki a viegrádi királyi várban vendége is volt. A szerződés a vámhelyeket határozván meg, elég szorosan írja körül, a megye nyugati részéből Buda felé vezető kereskedelmi utat. Két közlekedési főirány jut a szerződésben kifejezésre, a Vág és a Nyitra folyók mentében. A kereskedők Ujvárnál, a mai Holicsnál léphették át a határt s itt vám fejében a portékák egy nyolczvanad részét fizették. Holicsból az út kétfelé ágazott s körülbelül megfelelt az onnan ma is szétágazó útvonalaknak.
Az egyik út Szenicznek, a másik Sasvárnak tartott. Szeniczre Radosócz érintésével jutottak el, innen Jabloniczra (Jabloncza) és a korlátkői vár mellett Bikszárdra értek. A másik út Sasvárról Pozsonyvármegyén keresztül ment ugyancsak Bikszárdra. A két elágazó útvonal tehát a ma elég jelentéktelen pozsonymegyei faluban egyesült. Bikszárdról Nagy-Szombatba, innen Farkashidán keresztül ismét Nyitravármegyébe fordult és Szerednél meg Sempténél lépte át a határt. Szeredről eltért a Vágtól és Tardoskedd irányában Nyárhídra vezetett, hol ismét elhagyta a megyét, hogy Udvard érintésével a Dunához térjen.
I. Lajos király kiváló gondot fordított a kereskedelem emelésére. Nyitravármegye anyagi jólétének emeléséhez kiválóan azok a kereskedelmi szerződések és szabadalmazások járultak hozzá, melyeket a király a nyugot nagyobb kereskedelmi városaival, mint Bécs, Prága, Köln, Hága, Nürnberg, 578Regensburg, Boroszló, Amberg stb. kötött volt. A kereskedők érdekeinek védelmében annyira ment a nagy király, hogy példáúl a bajor és a rajnai kereskedőket 1371-ben biztosította, hogy a közte és a bajorok közt kitört háború daczára az országba nyugodtan bejöhetnek s biztonságukról gondoskodni fog. Ily irányban utasítást is adott a holics-ujvári és a berencsi várnagyoknak.
A német kereskedők kereskedelmi útjai és szabadalmai különben a cseh kereskedőkével teljesen egyformák voltak.
