Kézműipar.
Kézműipar.
A kézműipar jelentéktelen volt. Egyes városokban és egyes német telepítvényesek foglalkoztak vele hivatásszerűen, de különben a legtöbb iparczikket házilag állították elő. Az egyes földesurak jobbágyai között találkozunk ácsokkal, kovácsokkal, csizmadiákkal, lakatosokkal s egyéb kézmívesekkel. Kolos táján például egész telep volt, melyen királyi ácsok laktak. A halászathoz szükséges eszközöket pedig jobbára a Vág, a Nyitra meg a Zsitva torkolatánál lakó királyi és királynői halászok készítették. De még a telepítvényes helyeken is az iparosok, a telepítvényt létesítő család fejének, a bírónak közvetlen hatósága alatt állottak. Igy tudjuk Tuzsina létesítése alkalmából, a bajmóczi várnagy által kiadott engedélyokiratból, hogy a bíró jogai közé tartozott mészárost, kovácsot, péket, csizmadiát és szabót tartani s azok által a falu szükségleteit ellátni.
