Vámok.
Vámok.
A kereskedelem emelkedése, a számos gazdag kereskedő átvonulása azonban növelte a kapzsiságot is. Sokan, kiknek ehhez joguk nem volt, vámokat állítottak, hidakat vertek s a nélkül, hogy magára az útestre nagyobb gondot fordítottak volna, tetemes vámokat szedtek. Természetes, hogy ez a körülmény a kereskedelem nagy hátrányára szolgált. Ezen akart segíteni Zsigmond s a vele együtt érző rendek, mikor 1435-ben, a második törvény 23. és 24. §§-aiban a vámhelyek szabályozásáról intézkedtek.
Zsigmond szándékainak Nyitravármegye már jóval előbb eleget tett. Az 1429-ben Palóczi Mátyás országbíró elnöklete alatt junius 13-án, Nyitra-Párutczán tartott megyei gyűlésen ugyanis, felállott János, Haraszti Jakabnak fia, a király ügyvédje és bizalmasa s felhívta a megyei urak figyelmét azon körülményre, hogy a jogtalan vámszedés tönkre fogja tenni a megye kereskedelmét. Ajánlja tehát, hogy a megye közönsége állapítsa meg a törvényes vámhelyeket. Ezen inditványát indokolta azzal is, hogy a megye ily rendelkezése a király kívánságának igen megfelelne.
A megye-gyűlés egyhangúan elfogadta a javaslatot, a vizsgálatot rögtön megindította s a közgyűlés 16-ik napján, a hozott határozatról ünnepélyes okíratot adott ki. (Beszterczebányai kpt. lt.) Ezen okírat szerint Nyitravármegyében 25 jogos vámhely volt. És pedig: Mánya, Vajk, Kaláz, Párutcza, Üzbég, Ujlak, Szered-Sempte, Galgócz, Karkócz, Maniga, Nagy-Kosztolány, Súr, Verbó, Csejte, Vág-Ujhely, Szenicz, Radnócz, Pöstyén, Ujfalu (Tőkés), Kovarcz, Tapolcsány, Nyárhid, Nedozsér, Rasztosnya és Privigye.
A kiadott levél rendkívül fontos azért is, mert Nyitravármegyének XV. századbeli geografiájára és közlekedési viszonyaira fényes világot vet.
Barsvármegyéből jövet, a határt Mányánál, Vajknál vagy Kálaznál lehetett átlépni, hol a Forgáchok ősi vámjai voltak. Esztergom felé menet Nyitráról azonban ekkor már 579mindig Agócs érintésével, Mányán kellett keresztül menni. Komjátról Verebélybe menet, az út egy berken keresztül, Vajk felé volt kiszabva.
A Nyitra völgyében öt góczpontja volt az útvonalaknak. És pedig: Nyitra-Párutcza, Komját, Kovarcz, Tapolcsány és Privigye. A nyitrai útvonalak így oszlottak meg: Nyitráról Szered felé az út a Csermány mellett Ujlakon, Bábon, Kürtön és Semptén keresztül vezetett. Nyitráról–Galgóczra Üzbég, Elecske érintésével lehetett eljutni. Nyitrára Tapolcsány között a Csermány melletti út Üzbégre kanyarodott, itt átkelt a folyón és Szomorfalu, Pereszlény érintésével, Kovarczon ment keresztül. A Privigye felé menők útja Kovarczon ágazott el és Tapolcsány érintése nélkül Zerdahelyen, Ujfalun (Tőkés) meg Barsvármegyén keresztül, ment Privigyére. Nyitra és Komját között két út volt. Az egyik, a természetesebb út, Köröskényen át vezetett, a másik Darázsi felé Emőkén, Czétényen keresztül. Ez utóbbit valószínűleg a vizáradásokra való tekintetből engedélyezték.
Komját volt a Bars, Komárom és Esztergom felé igyekvők góczpontja. Útjai közül ismertebbek a következők: Komját, Tarnal malom, Nyárhíd, Esztergom felé Komárom- és Esztergom vármegyéken kersztül, Komját–Nyárhíd–Gúta–Komárom. Ez volt az útirány Nyitráról a Dunához.
A kovarczi útak elhajlását már láttuk Privigye felé. Ezen kivül innen Lehotkán és a hegyeken keresztül Lédeczre is vitt egy út.
Tapolcsány gócza volt a megye északnyugati részének és a Trencsénvármegyébe igyekvőknek. Trencsén-Bánból például Bajnára, csak nagy kerülővel, Ribényen, Sztriczén, Zsámbokréten, Nagylányon, Tapolcsányon, Tavarnokon, Nemsiczen és Vitkóczon keresztül lehetett eljutni. Tapolcsányból ezenkívül szádokon át Tőkés-Ujfalura és viszont Hrabar érintésével vezetett egy-egy út. Galgóczra azonban csak Nyitrán, illetőleg Üzbégen keresztül mehettek.
A Vág völgyében Galgócz, Pöstyén és Vágujhely; Pozsonyvármegye felé Maniga és Karkócz voltak góczpontok. Galgócz felől a Dunához, Semptén, Tardoskedden, Nyárhidon keresztül lehetett eljutni. Nagy-Szombatba pedig Maniga és Karkócz között volt az ut. Nevezetesebb útak voltak még: Galgócz–Veresvár–Kosztolány–Vogyerad–Bori, innen Sztrázsán keresztül Verbón és Koczariczon át Pöstyén–Osztró–Csejte–Vág-Ujhely. Ez utóbbi hely és Nagy-Szombat között az út gócza Verbó meg Csejte volt. Maga az út Spáczán át Jókő vára és a Blava vize mellett vezetett el.
ERDŐDI PÁLFFY TAMÁS, NYITRAI PÜSPÖK.
Az orsz. képtárból.
