Anyagi érdekek.
Anyagi érdekek.
Nagy gondot adott a megyének az élelmi szerek és háztartási szerek limitácziója, ármegszabása is. A kereskedők és iparosok sokszor felhasználták az alkalmat, hogy a zavaros viszonyokból hasznot húzzanak. Felverték az árakat s ily módon sarczolták az amúgy is elszegényedett népet. A megye ilyenkor mindig közbelépett, meghatározta a legszokottabb czikkek árát, és azok megtartását, bírság terhe alatt, tette kötelezővé.
Az első ily limitácziót a megye 1598-iki jegyzőkönyvében olvassuk. E szerint került: egy libra borjú- vagy marhahús 3 denárba, egy kappan 7 denárba, egy kacsa 8 denárba, egy csirke 3 denárba, egy pulyka 10 denárba, egy rőf zöld posztó 18 denárba, férfi-czipő párja 60 denárba, női czipő párja 32 denárba, férfi-saru párja 25 denárba, női vagy gyermek-saru párja 16 denárba.
1602-ben pedig ily árszabást találunk: egy nagy ökörbőr ára 3 frt., egy űszőbőr 2 frt., tehénbőr 1 frt 50 dr., bárány- és borjúbőr 25 dr., a férfi czipő vagy sarú ára már 75 dr., női czipő vagy sarú ára már 35 dr., gyermekczipő vagy sarú ára már 75 dr., egy férfi-sandál 25, női 15 dr., a hús ára libránként 3 dr., a fagygyúé 8 dr.
1811-ben már ez árakban igen nagy különbözet mutatkozik. Ekkor volt: marha- és borjúhús 42 dr., ürühús 38 dr., a disznóhúsé 48 dr., egy csomag gyertya 3 frt., egy darab szappan 2 frt 40 dr., faggyú 2 frt 30 dr.
Két évvel később megszünik e szertelen drágaság. A megye 1813-ban, 1814-ben, 1817-ben és 1831-ben is foglalkozik az árak meghatározásával.
A megye figyelme kiterjedt végre a szolgálati viszonyra is. Az 1811-ben, november 5., 6., 7-én tartott megyei közgyűlés az első rangú ökörhajtsár fizetését évi 18 frtban, a másodrangúét 16 frtban, a kis béresét 14 frtban állapította meg.
Az arató rész meghatározásával a megyei közgyűlés 1818., 1822., 1824 és 1831-ben foglalkozott s azt következőképpen állapította meg:
A járás neve
|
1818
|
1822
|
1824
|
1831
| ||||
őszi után kereszt
|
tavasziból kereszt
|
ősziből
|
tavasziból
|
ősziből
|
tavasziból
|
ősziből
|
tavasziból
| |
vágujhelyi járás
|
12-dik
|
11-dik
|
12-dik
|
11-dik
|
12
|
11
|
12
|
11
|
szakolczai
|
11-dik
|
11-dik
|
12-dik
|
12-dik
|
12
|
12
|
12
|
11
|
bodoki
|
12-dik
|
12-dik
|
12-dik
|
12-dik
|
12
|
12
|
11
|
11
|
bajmóczi
|
11-dik
|
11-dik
|
13-dik
|
12-dik
|
13
|
12
|
13
|
12
|
két nyitrai járás
|
12-dik
|
11-dik
|
12-dik
|
11-dik
|
12
|
11
|
12
|
11
|
1846-ban és 1847-ben éhínség uralkodott az országban. Ennek enyhítésére a megye deczember 14-én 24000 pengő forintot vetett ki a birtokosságra, az országgyűlési költségek fedezésére felállított kulcs szerint. Azonban mindez elégtelennek bizonyúlt a nagy nyomor enyhítése. 1847. márczius 15-én tehát a megye átírt a tartományi bizottságok főigazgatóságához, kérve, hogy a megyei inségesek részére a kincstártól 50000 frt kölcsönt eszközöljön ki. A pénzt 3%-ra 4 év alatt negyedévi részletekben való törlesztés mellett kérte. Ezenkívül kért a 31547 inséges részére, a kiknek 1/3-a teljesen vagyontalan, megfelelő gabona, és liszt-mennyiséget.
