Megyeháza.
Megyeháza.
A vármegye székházának építését, a megyei karok és rendek 1614-ben 677határozták el. 1615-ben már az építés annyira előrehaladt, hogy a falak az alapokból kiemelkedtek. Ekkor ujabb adót vetettek ki e czélra, és pedig minden jobbágy- és zsellérporta után 50 denárt szedtek. Az egész összeg tehát, a melyet a székház építésére pótlólag szántak, 258 frt 98 denár vala. Természetes, hogy ily eszközökkel igen gyarló székházat lehetett létesíteni. Hozzájárult az is, hogy az épület a sok háború, ostrom és viszontagság között nagyon megrongálódott és czéljának nem igen felelt meg. Mindazáltal a megyei székház bővítésére csak 1823-ban gondoltak. A márczius 4-iki gyűlésben elhatározták, hogy ezen czélra széleskörű gyüjtést rendeznek s e határozatot foganatosították is. Igy jött létre az a hatalmas szép épület, mely az ujabb idők nagy harczainak szinhelye, Nyitravármegye lüktető szellemi életének központja. A homlokzatára tüzött megyei czímer büszkén tekinthet szét a megye minden tájára, mert gondolkozásban és érzésben magyar, tetterőben és munkálkodásban serény nemzedék munkálkodik szárnyai alatt, az édes haza felvirágoztatásán, a honfitársak boldogításán.
UZOVICS PÁL, a főrendiház tagja.
A vármegyét kormányozott főispánok és alispánok neveivel fejezzük be a vármegye történetét. Ezek következők voltak:
Róbert Károly az Olaszországból bejött III. János nyitrai püspököt Nyitravármegye főispánjává nevezvén ki 1302-ben, ettől fogva csaknem öt évszázadon át, – egészen 1777-ig, a nyitrai püspökök voltak Nyitravármegye főispánjai. Idő szerint való sorrendben III. János után, ki 1328-ig töltötte be kettős méltóságát, következett: a lengyel herczegi családból származott Messko, a Joannita-rend Prior-ja (1328–1334); F. Vitus de Castro Ferreo, vagyis Vasváry (1334–1346); Monoszlói Miklós, aki esztergomi prépostból lett nyitrai püspökké, később kolocsai, majd esztergomi érsekké (1347–1349); Nikolaus IV. de Frankó (1349–13–); F. Stephanus I. de Insula, vagyis Szigethi István, később kalocsai érsek, ki a jeruzsálemi Patriarcha czimét is bírta (1350–1367); Ladislaus I. de Demjén (1367–1372); F. Dominicus (1372–1384); Demetrius (1387–1388); Gregorius I. (1388–1392); Michael II. (1393–1399); Petrus II. (1399–1403); F. Hinco vagy Henricus, a zoborhegyi szt. Hyppolyt-apátság gubernatora (1404–1427); Berzencey György (1429–1437); Dionysius Szech de genere Balogh, ki később bibornok lett (1437–1439); Symeon, Ulászló király legfőbb kanczellárja (1439–1442); Chetneki Bebek László (1442–1447); Nicolaus V. (1447–1456); Vethési Albert (1458–1459); Elias (1460); Debrenthei Himfi Tamás, Zágrábból a viszatérhetés jogával (cum jure eo redeundi) kinevezve, egyszersmind a pannonhalmi apátság jószágigazgatója s a szegzárdi és zeek-i apátság gubernatora (1463–1480); F. Gregorius II. (1483–1492); Sánkfalvay Antal (1492–1500); Báchkai Miklós (1500–1503); Szathmáry István (1503); Bethlenffalwai Thurzó Zsigmond, ki aztán erdélyi, majd nagyváradi püspök lett (1504); Polner János, előbb nagyváradi kanonok, a királyné secretáriusa, aki azonban meghalt, mielőtt megerősíttetett volna nyitrai méltóságaiban (1504); Bajoni István, nagyváradi kanonokból, majd sárospataki 678plébánosból lett elébb szerémi, aztán nyitrai püspök (1505); Podmaniczky István, ki a mohácsi vész után Zápolya Jánost, majd I. Ferdinándot és feleségét, Anna királynét megkoronázta (1514–1528); Bethlenfalwai Thurzó Ferencz, ki azonban mint püspök nem is lett fölszentelve, a püspökséget elhagyta és apostata lett, vagyis a lutheranus hitre tért (1534–1557); Paulus Abstemius, máskép Bornemisza Pál, királyi helytartó (1557–1579); Mossóczy Zacharias (1582–1587); Fejérkövy István, királyi helytartó, később esztergomi érsek (1587–1596); Forgách Ferencz gróf (1596–1607); Szuhay István (1607); Lépes Bálint (1608–1619); Telegdy János (1619–1644); Magyarbéli Bosnyák István (1644); Püsky János (1644–1647); Szelepchényi György (1648–1666); Kollegradi gróf Kollonich Lipót, nyitrai püspökből bécsujhelyi, aztán győri püspök, később kalocsai, végre esztergomi érsek és bibornok lett (1666–1669); Erdődi gróf Pálffy Tamás (1670–1679); Gubasóczy János (1680–1686); Korompay Péter (1686–1690); Hassko Jakab, nyitrai kanonokból vágujhelyi prépost lett, aztán nyitrai püspök, de méltóságait elhagyva visszatért Vágujhelyre prépostnak (1690–1691); Elefánthi Jáklin Balázs, L. B. (1691–1696); Mattyasovszky László (1696–1705); Erdődy Ádám gróf (1706–1736); Harrach Ernő gróf, ki a római követségnél volt s nyitrai püspökké neveztetett ki, de püspöki széket a Nyitravármegyében 1738-ban dühöngött pestis miatt nem foglalta el (1737–1739); Galanthai gróf Eszterházy Imre, ki előbb esztergomi prépost s doriai fölszentelt püspök volt (1740–1763); s végre a püspök-főispánok sorát Gusztinyi János zárja be, ki méltóságait 1764-től 1777-ig viselte.
Az ezután következett főispánok már a megyebeli nagybirtokosok sorából neveztettek ki: 1777-ben gróf Forgách Miklós, 1798-ban gróf Erdődy József, 1813-ban báró Perényi János (administratorrá), 1825-ben báró Malonyai János, 1838-ban báró Mednyánszky Alajos, 1845-ben gróf Károlyi Lajos, 1848-ban báró Jeszenák János, 1861-ben gróf Károlyi Lajos, 1862-ben Beznák Ignácz (helytartónak), 1864-ben Ocskay Rezső, 1867-ben gróf Csáky László, 1876-ban Frideszky Timót, 1879-ben báró Majthényi László, 1882-ben gróf Berchtoldt László, 1884-ben gróf Gyürky Ábrahám, 1887-ben Szalavszky Gyula, s végre 1890-ben Thuróczy Vilmos.
A vármegye alispánjainak névsorát csak az 1571. évtől fogva lehet összeállítani, mert az előbbi időkre vonatkozó gyűlési jegyzőkönyvek elpusztultak. A meglévő jegyzőkönyvek szerint: 1571-ben Luka János, 1572-ben Elefánthy Imre, 1573-ban Olgyay György, 1574-ben Zsámbokréthy Pál, 1580-ban Elefánthy Imre, majd Chúzy Benedek, 1583-ban Tárdy János, 1587-ben Ocskay János, 1590-ben Buchányi Pál, 1600-ban Bossányi András, 1601-ben Zerdahelyi Mihály, 1604-ben Buchányi Pál, 1605-ben Bossányi János, 1609-ben Zerdahelyi Mihály, helyettesévé pedig Sándor János választatott meg, 1620-ban Bossányi Boldizsár mint helyettes-alispán választatott meg, 1626-ban alispánná Sándor László, 1632-ben Elefánthy Lőrincz, 1634-ben Koronthály István, 1638-ban Balogh Lukács helyettes alispánnak, 1639-ben alispánnak Koronthály István, helyettesévé Keresztúry László 1640-ben alispánnak Berényi György, 1642-ben helyettesnek Rajcsányi Imre, 1643-ban pedig Alvinczy Péter, 1644-ben Keresztúry László alispánnak, 1647-ben helyettesnek Rajcsányi Imre, 1664-ben pedig Gosztonyi Miklós, 1665-ben alispánná Majthényi János, 1666-ban helyettesnek Ordódy István, 1668-ban alispánnak Bossányi Márton, 1669-ben Horváth János, 1670-ben Panni Török György, 1673-ban Kőszeghy Imre, 1674-ben Ordódy László (helyettesnek), 1682-ben Kőszeghy Imre, helyettesének pedig Ghyczy Pál, 1684-ben alispánnak Bossányi Gábor, helyettesének ujra Ghyczy Pál, 1689-ben alispánnak Dobsa István, 1693-ban Bossányi Ádám, 1695-ben alispánnak Skarbala András, helyetteséül Körmendy János, 1700-ban Sándor Béla helyettes alispánnak, ugyanő 1705-ben valóságos alispánnak, helyetteséül pedig Raymanos Mátyás választatott, 1706-ban Szélessy Ferencz mínt helyettes, 1709-ben báró Skarbala András és Sándor Béla, ez utóbbi ujra 1712-ben, helyetteséül pedig Mattyasovszky Ferencz, 1720-ban Vajay István helyettes alispánnak. – Az 1725-ik évtől fogva a megyének két alispánja volt, egy első és egy másodalispán, akkor választatott meg első alispánná Dávid György, másodalispánná Nemsovay György, 1730-ban I. Nemsovay György, II. Hunyady István, 1738-ban II. Bossányi József, 6791740-ben ugyanő I. alispánná, II. alispánná pedig Majthényi Bálint, 1746-ban I. Bossányi Imre, II. Csery Sándor, 1759-ben I. Bossányi Imre, II. Bacskády Ferencz, 1763-ban I. Bacskády Ferencz, II. Diósy Ádám, 1765-ben I. Dióssy Ádám, II. Szerdahelyi János, 1772-ben I. Dióssy Ádám, II. Bartakovics Gábor, 1781-ben I. Dióssy Ádám, II. Bacskády József, 1790-ben I. Bacskády József, II. Uzovics Ferencz, 1798-ban I. Fabricius Ignácz, II. Thuróczy János, 1803-ban I. Zerdahelyi György, II. Thuróczy János, 1814-ben I. Ghyczy Péter, II. Thuróczy József, 1820-ban I. Ghyczy Péter, II. Babóthy László, 1825-ben I. Uzovics János, II. Ocskay Ignácz, 1832-ben I. Ocskay Ignácz, II. Marczibányi Lőrincz, 1837-ben I. Marczibányi Lőrincz, II. Emődy János, 1840-ben I. Vietorisz József, II. Bossányi Simon, 1844-ben I. Tarnóczi Kázmér, II. Ghyczy Károly, 1847-ben I. Tarnóczy Kázmér, II. Ocskay Rezső, 1848-ban I. Ocskay Rezső, II. Markhot János. Aztán a szomorú évek alatt elhallgatott a megyei közélet s csak 1861-ben választották első alispánná Batthyány Ferdinándot, másodalispánná Zerdahely Inczét, 1862-ben I. Dezső Tádét, II. Ghyczy Ágostont, 1867-ben I. Kubinyi Zsigmondot, II. Rudnay Istvánt, 1869-ben I. Markhot Jánost, II. Thuróczy Bálintot. Ezután 1872-ben országosan rendeztetvén a közigazgatás, miután ennek köréből az igazságszolgáltatás különválasztatott, 1875-től fogva ujra csak egy alispánt választott a megye s maig is csak egy alispán van. 1875-ben Frideszky Timót, 1876-ban Kostyál Pál, 1883-ban Szalavszky Gyula, 1887-ben Craus István, végre 1897-ben Markhot Gyula választatott meg.
A rendszerinti országgyűléseken, Nyitravármegyét többnyire két-két követe képviselte, akiket a szokásos utasításokkal láttak el. A követek névjegyzéke, csak azóta állítható össze, mióta a közgyűlési jegyzőkönyvek megmaradtak és őríztetnek. Ezek szerint: 1573-ban Sembery Boldizsár és Spáczay Márton, 1580-ban Ujfalussy János és Zermegh János, 1581-ben Chuzy Benedek és Ziráky Balázs, 1592-ben Tardy János és Bossányi János (50 denár napidíjjal), 1594-ben Bucsányi Pál és Vizkelety Tamás, 1597-ben, valamint 1598-ban ugyanazok, 1599-ben Bucsányi Pál és Apponyi Pál, 1605-ben Zerdahelyi Mihály és Vizkelety Tamás, 1606-ban Bossányi Boldizsár, 1607-ben Bossányi János és Vizkelety Tamás, 1609-ben Zerdahelyi Mihály és Ujfalussy András 1613-ban Ocskay Gáspár és Ivanóczy Márton, 1614-ben Zerdahelyi Mihály és Sándor János, 1617-ben Zerdahelyi Mihály és Szászy András, 1618-ban Zerdahelyi Mihály és Ocskay Gáspár, 1619-ben négy követet küldött Nyitravármegye, és pedig Zerdahelyi Mihályt, Szentgyörgyi Jánost, Bossányi Boldizsárt és Berényi Ferenczet, 1620-tól ismét csak kettő küldetett: Zerdahelyi Mihály és Ocskay Gáspár, 1622-ben Bossányi Boldizsár és Apponyi Balázs, 1629-ben Sándor László és Zsámbokréthy György, 1633-ban Elefánthy Imre és Sándor László, 1634-ben Koronthály István és Sándor László (6 frt napidíjjal) 1642. és 1643-ban Berényi György és Keresztúry László, 1649-ben Keresztúry László és Egresdy Boldizsár, 1662-ben Keresztúry László és Gosztonyi Miklós, 1681-ben Keőszeghy Imre és Hancsok János, 1683-ban Ghyczy Pál és Skarbala András, 1684-ben három követet választotak: Bossányi Gábort, Szászy Jánost és Bossányi Mihályt, 1712-ben Báró Skarbala András, Bossányi Gábor és Báró Sándor Bélát. 1720-tól 1723-ig mindig Bossányi Gábor és Vajay István választatott meg, 1728-ban Dávid György és Bartakovics Márton, 1741-ben Bossányi János és Hunyady István, 1750-ben Bossányi Imre és Bacskády Imre, 1790-ben Bacskády József és Jezerniczky Károly, 1792-ben Jezerniczky Károly és Uzovics Ferencz, 1796-ban Bacskády József és Zerdahelyi György, 1802-ben Fabricius Ignácz és Zerdahelyi György, 1805-ben Bartakovics György és Zerdahelyi György, 1807-ben ugyanazok, 1808-ban Mérey Sándor és Zerdahelyi György, 1811-ben Jezerniczky Ferencz és Zerdahelyi György, 1825-ben Uzovics János és Babóthy Imre, 1832-ben Ocskay Ignácz és Bencsik János, 1840-ben Bóssányi Simon és Batthyány Ferdinánd. Az 1848-iki alkotmányozó törvényekkel a törvényhozás népképviseleti alapon rendeztetvén, s a választókerületek megállapittatván, Nyitravármegye tiz választókerületéből Tarnóczy Kázmér, Rudnyánszky János, Markhot János, Kovácsik N., Brogyáni Imre, Simonyi Ernő, Vidor Ferencz, Zelenay Gedeon, Zmertych Károly és Vagyon Antal választatott be az uj képviselőházba.
Majd 1861-től fogva Nyitravármegye orsz. képviselői a következők voltak:
6801861-ben megválasztattak: Tóth Vilmos, Zelenay Gedeon, Buzna Lajos, Barinyai József, Zmertych Károly, gr. Berényi Ferencz, Frideczky Timót, báró Schmertzing Tádé, Simonyi Simon, herczeg Odescalchi Gyula.
1865-ben: Tóth Vilmos, Zsámbokréthy József, gr. Eszterházy István, Barinyai József, Bencsik György, gr. Berényi Ferencz, Herczeg Odescalchi Gyula, báró Wodianer Albert, Kuha János, Zerdahelyi Incze, Frideczky Timót.
1869/72-ben: Tóth Vilmos, Buzinkay Pál, Zsámbokréthy József, báró Wodianer Albert, Turcsányi Ede, gr. Berényi Ferencz, Jeszenszky Lajos, gr. Szápáry Gyula, Ocskay Rezső, Brogyányi Vincze, Kuba János.
1872/75-ben: gr. Szápáry Gyula, Horn Ede, Kosztolányi Károly, gr. Eszterházy István, Késmárky Károly, Buzinkay Pál, báró Wodianer Albert, Tarnóczy Béla, Ocskay István, gr. Berényi Ferencz, Tóth Vilmos, Brogyányi Vincze.
1875/78-ban: ifj. Ocskay Rezső, Markhot János, herczeg Odescalchi Gyula, gr. Pongrácz Adolf, Koronthály Lőrincz, gr. Berényi Ferencz, Szental György, dr. Krajcsik Ferencz, Tarnóczy Gusztáv, Ocskay István, gr. Berchtoldt László.
1878/81-ben: Tóth Vilmos, ifj. Ocskay Rezső, Ocskay István, dr. Krajcsik Ferencz, herczeg Odescalchi Gyula, gr. Pongrácz Adolf, Báró Weisz Pál, Krajcsik János, gr. Berchtoldt László, Zsámbokréthy József, Markhot János, gr. Apponyi Albert, Mezey Ferencz.
1881/84-ben: Uzovics Pál, Mezey Ferencz, Zsámbokréthy József, ifj. Kálmán Imre, gr. Pongrácz Adolf, Sporzon Ernő, gr. Berchtoldt László, Kapisztóry Ferencz, Wagner József, ifj. Ocskay Rezső, herczeg Odescalchi Gyula, Jánossy János.
1884/87-ben: Latkóczy Imre, Fodor József, dr. Komlóssy Ferencz, Zsámbokréthy József, dr. Krajcsik Ferencz, herczeg Odescalchi Gyula, Kapisztory Ferencz, gr. Pongrácz Adolf, Uzovics Pál, Jánossy János, herczeg Odescalchi Arthur, Zimándy Ignácz.
1887/92-ben: Latkóczy Imre, Zsámbokréthy József, Vietorisz Miklós, Schober Ernő, Tarnóczy Gusztáv, dr. Krajcsik Ferencz, dr. Papánek lajos, gróf Pongrácz Károly, Kapisztóry Ferencz, Lévay Antal, dr. Bulyovszky Ignácz.
1892/96. októberig: dr. Janics Imre, gr. Pongrácz Károly, Sporzon Ernő, Zsámbokréthy József, Szalavszky Gyula, Rudnay Béla, Csernátony Lajos, Lévay Antal, Schober Ernő, Zmertich Iván, Vietorisz Miklós, Mérey Lajos, dr. Rudnyánszky Béla.
Az 1896. október 28-án lefolyt választásokon az 1896–1901-iki országgyülésre a következők választattak: nyitrai vál. kerület: dr. janics Imre; érsekujvári: Craus István (előbb alispán); nagy-tapolcsányi: dr. Bulyovszky Dezső; verbói: Bulyovszky Gusztáv; vágvecsei: gr. Széchényi Aladár; zsámbokréti: Zsámbokréthy József; szakolczai: Frideczky Timót; galgóczi: dr. Rudnyánszky Béla; vágujhelyi: Vietorisz Miklós; szeniczi: Zmertich Iván (valamennyien szabadelvü-pártiak) és a privigyei vál. kerületből: Juriss Mihály néppárti.
