Uj rendezés 1726.
456Uj rendezés 1726.
Az 1726. évi február hó 27-én Erdődy László Ádám gróf, nyitrai püspök és kanczellár, mint örökös főispánnak elnöklete alatt a galgóczi várban megtartott megyei közgyűlésen elhatározták ugyanis, hogy ezentúl az igazságszolgáltatási ügyekben az alispán elnöklete alatt egy mágnás, egy egyházi férfiu és hat köznemesből álló törvényszék biráskodjék, melynek tagjait, a táblabírákat, a főispán nevezi ki.
Az első állandó táblabírákká a főispán kinevezte: a mágnások közül Berényi András grófot, az egyházi rendből Prileszky Miklós nyitrai kanonokot, s a nemesek közül Sándor Bélát, Bossányi Gábort, Korláthkeöy Lászlót, Sipeky Mihályt, Bossányi Pétert, Czingell Gáspárt, Hunyady Istvánt és Mérey Lászlót rendes táblabírákká; helyettesekké pedig: Pestvármegyey Józsefet, Bossányi Miklóst, Bossányi Eleket, Bossányi Józsefet, Almássy Ferenczet, Farkas Gáspárt, Hrabovszky Lászlót, Csery Imrét, Ocskay Sándort, Schlossberg Ferenczet és Vranovics Györgyöt.
Akadályoztatás esetén a mágnást s az egyházi bírót a főispán a megyei közgyűlésekre megjelentek közül helyettesítette, a nemesrendi táblabírák közül pedig ha hatan nem voltak jelen, az alispán hívott be a szükséges szám kiegészítésére a kinevezett helyettesekből annyit, amennyi hiányzott.
Ugyanakkor azt is elrendelte a megyei közgyűlés, hogy a háborús idők folyama alatt feledésbe ment peres ügyek számbavétessenek, a még befejezetlenek véglegesítése siettessék, azok pedig, melyek már itéletileg eldöntettek, a per állása szerint a kir. táblához s illetve a hétszemélyes táblához terjesztessenek föl.
Nyitramegye törvényszékének életéből említésreméltó még, hogy 1831. évi deczember hó 14-én, Ocskay Ignácz másodalispán elnöklete alatt tartott ülésében latin nyelven fogalmazott terjedelmes emlékiratot fogadott el fölterjesztésre, melyben az igazságszolgáltatás minden ágára kiterjesztve figyelmét, az akkori időknek megfelelő számos reformot indítványoz, melyek kiváló jogtudásról és valódi szabad szellemről tesznek tanúságot. – Hová terjesztették föl ezen emlékiratot, arra nézve a megyei levéltárban adatot szerezni nem sikerült.
A közgyűlési jegyzőkönyveket már 1831. évben kezdték ugyan egyes jegyzők magyar nyelven vezetni, sőt egyik-másik 1832. év óta magyarul itélkezett, de általánosan hivatalossá csak az 1836. évben lett a magyar nyelv.
