Holics.
Holics.
Holics, egyike a vármegye legrégibb és legérdekesebb városainak. A Morva-folyóhoz közel, magaslaton fekszik, kiemelkedve a Morvát szegélyző hullámos lapályból. Lakosainak száma 5747, akik közül általános többségben van a tót, nevezetesen 4637, azután még 1987 német és 118 magyar. Vallásra nézve 5069 r. kath., 814 ág. ev. és 859 izr. Postája, táviró-állomása van; egyik állomása a pozsony–szakolczai vasútnak s egyúttal csatlakozó állomás a morvaországi Gőding felé. Főszolgabirói székhely.
Holics hajdan erős vár volt, melynek keletkezése visszanyúl a honfoglalás korába. 1205-ben „Winar” volt a neve, a XIV. században pedig négyféle elnevezését találjuk és pedig: „Alba”, „Holicz”, „Wezzunkerch” és „Alba Ecclesia”. 1416-ban mint „Neuhaus” szerepel. 1301-ből származó oklevelek már mint régi várat említik. Vízárkai még maig is jó karban vannak és részben a mostani díszes kastélyt veszik körül, mely a cs. és kir. család tulajdonához tartozik.
E várnak 1386-ban Stibor vajda volt az ura, 1437-ben gróf Schlick, 1444-ben Pongrácz, 1506-ban gróf Czobor és Révay és 1736-ban Mária Terézia és Lotharingiai Ferencz útján került a cs. és kir. család birtokába. Az imponáló nagyságu kastélyt a Czobor-család építtette, de Mária Terézia, kinek Holics egy ideig kedvencz nyaralóhelye volt, kibővíttette. A várkastély egy 1799-ben szerkesztett és a cs. és kir. holicsi urad. levéltárban őrzött „Localbefund” szerint, akkoriban már két emeletes volt, 98 szobával és a szükséges mellékhelyiségekkel. A kastély nyugoti oldalán nagy fáczános terült el. Két oldalán egy-egy halastó, gazdag mesterséges halnevelő volt. A kastélyt körülvevő külső sáncz árkait II. József csapoltatta le és tömette be. A belső vízárkot szintén kiszárították, de máskülönben eredeti állapotában megmaradt. Nem messze innen egy fóka-tó is volt, melyben kilencz fókát tartottak.
Ez időben Holicsnak 5109 lakosa volt. Az első orvost: Ungerhoffer Ferenczet, I. Ferencz rendeletére alkalmazta a városi tanács 600 frt fizetéssel és lakással. Ez ideig csupán seborvosok működtek a városban. 1774-ben Mária Terézia elemi iskolát állíttatott, melyet a mult század végén átlag 180 gyermek látogatott.
HOLICS.
Saját felvételünk.
A régi kath. templomot, mely kőfallal van körülvéve, már nem használják. Ez 1387-ben épült, mig az istentiszteletekre most használt templom 1381755-ben. Az ág. evangelikusok 1787-ben kaptak engedélyt templomépítésre. Az izraeliták imaháza egyike a legrégiebbeknek. 1755-ben létesítette I. Ferencz a kapuczinusok kolostorát 50,000 frtnyi alapítványnyal. 1786. márcz. 13-án, a kolostor a szerzet eltörlése után plébánia-lakás lett, a templom pedig plébánia-templom. Ugyanekkor zárták be a régi, roskadozó templomot, melynek 1160 frt értékü szentedényeit I. Ferencz idejében hadiköltségre ajánlották föl. Van az egyháznak egy casulája, mely Erzsébet királyné nászruhájából készült.
A város két nagy csatának is színhelye volt. 1315-ben itt ütközött meg Csák Máté és Lipparot Henrik, János cseh király vezére; 1618–48 közt pedig a Bethlen-féle felkelés alkalmával tűzzel-vassal pusztították el a várost az ellenséges hadak. Ekkor kapta mai „Holics” elnevezését.
HOLICS. – A FŐTÉR A RÉGI TEMPLOMMAL.
Saját felvételünk.
A híres holicsi porczellángyárról, melynek készítményei ma már ritkaságszámba mennek, más helyen emlékezünk meg. A gyár, mely a mult század végén még körülbelül 100 munkással dolgozott, és mintegy 50,000 frt értékü árut készített, 1825-ben szünt meg. Ma már csak az épülete áll fenn és magánczélokra szolgál. Itt van elhelyezve, az azelőtti gépház helyén, a díszes és nagy kaszinóterem. A városban most is több ipartelep áll fenn, még pedig egy mezőgazdasági szeszgyár, három malátagyár, egy gőzfűrész, egy műmalom és két szikvízgyár; kőbányáinak lapos rétegű kitünő anyagát pedig messze vidéken mint első rendű burkoló-anyagot használják.
A lakosok önsegélyző keresztény-egyletet és magyar olvasókört tartanak fenn. Iskolái elégségesek és jók, különösen a Felvidéki magyar közművelődési egyesület óvoda-iskolája, mely itt fontos, hazafias feladatot teljesít.
A már említett várkastély terjedelmes park közepén áll. Fejedelmi berendezését a kir. család elvitte onnan, de azért nem áll üresen és ma is fényesen van berendezve, azonban a legértékesebb bútorok, függönyök, falszőnyegek stb. hiányzanak. Ritkaságszámba megy tágas dohányzó- és 139játszótermének disznóbőrből készült és japáni mintákkal préselt falikárpitja, mely rendkívül értékes, de a falakról csak nehezen, azok rongálásával volna eltávolítható. Van itt egy kis kabinet, mely arról nevezetes, hogy Mária Terézia sajátkezüleg kivágott silhouettekkel ragasztotta tele a sárga, nehéz selyemmel kárpitozott falakat. A legváltozatosabb, sőt néha kaczagtató jeleneteket ábrázoló silhouettek kimetszése rendkívüli türelmet, biztos kezet és nagy műizlést igényelt. A falak telidestele vannak ragasztva ilyen képekkel. A kastély közelében, a főút mentén, fekszenek az emeletes, régi uradalmi épületek, tiszti lakások és irodák.
HOLICS. – A CS. ÉS KIR. CSALÁD KASTÉLYA.
Saját felvételünk.
HOLICS. – A CS. ÉS KIR. KASTÉLY JÁTSZÓTERME.
Saját felvételünk.
A járás egyes községei még következők:
