Radosócz.
Radosócz.
Radosócz, a Kis-Kárpátokban, a Chvojnicza-völgyben, a holics–szeniczi út mentén fekvő tót falu, 1119 r. kath. és kevés izr. vallásu lakossal. Postája van, táviró- és vasúti állomása Holics. E község 1473-ban már mezőváros volt és mint ilyen Holics várához tartozott. Akkoriban fontos szerepet játszott e vidéken és annak mintegy központját képezte. Erről tanuskodnak egyebek közt a község birtokában levő okiratok, melyek szerint 1554-ben I. Ferdinand vásártartási jogot adott neki. Ezt 1638-ban III. Ferdinánd megerősítette. Ez okiratokban Radosócz község Raspich és Radosolch nevek alatt szerepel. A község már IV. Béla alatt fennállott. 1429-ben a husziták elpusztították. Kath. temploma egyike a legrégiebbeknek, de már sok átalakításon ment át. 1677-ben, 1730-ban és 1744-ben háromízben restaurálták. Jelenleg keresztalakja van, tornya pedig román izlésü. Van ezenkívül még két kápolna a faluban, továbbá egy izr. imaház, mely 1830-ban épült. A kath. templom edényei közt egy gót izlésü, aranyozott, vertművü ezüstkehely van 1580-ból és egy aranyozott ezüstkereszt (Pacificale) 1674-ből „S. R. D. F. B. P. O. Radosovec Anno 1674” felírással. A Canonica Visitatio szerint e betűk a következőket jelentik: „Sub reverendo domino Francisco Bartasovich parocho in oppido Radosovec 1674.” Földesura a Czobor család volt, később pedig a cs. és kir. család.
