Csejte.
Csejte.
Csejte, regényes fekvésű csinos község a Vág völgyében, Vágujhelytől délre, a Bakalár nevű hegy alatt. Lakosai tótajkuak, vallásuk r. katholikus, ág. evangelikus és izraelita, de a katholikusok száma túlnyomó. Lélekszáma 1909. Postája helyben van, táviró- és vasúti állomása Vág-Ujhely. Csejte az Árpád-házi királyok korában királyi birtok volt. 1393-ban Stibor vajda tulajdona volt, 1436-ban a guthi Országh család birtokolta, 1567-ben a Nádasdyak, 1671-ben az Erdődyek, azután a Boróczyak. A község már a XIV. században mezővárosi jelleggel birt. Az idők folyamán különböző nevek alatt szerepelt. XIV. századbeli oklevelekben hol egyszerüen „Csete”, hol meg mint „Cseite” és mint „Czachticz” is szerepel. (Igy hívják ma is tótul.) Kath. templomát, mely terrasz-szerű magaslaton áll, Stibor vajda épittette 1373-ban. A templomban van az utolsó guthi Ország Kristóf vörös márvány-sírköve 1567-ből. 1760-ban a templomot kirabolták, amikor régi, értékes ötvösművei is elvesztek. A mostani templomi edények a rablás után szereztettek be. A község több kiváltságról szóló okirat tulajdonában van, melyek Zsigmond, II. Ulászló és Mátyás királyoktól származnak. Itt vannak a 161község fölött, magas hegytetőn a hires csejtei vár, lenn a hirhedt Nádasdy Ferenczné Báthory Erzsébet kastélyának maradványai, a labirintszerű pinczével. Báthory Erzsébet nem a várban, hanem a kastélyban követte el hirhedt rémtetteit, kivégeztetvén sok ifju leányt, a túlzott monda szerint háromszázat, mely vérengzés miatt, amint azt a vármegye történetében följegyezve találjuk, a külön az ő ügyében kiküldött országos biróság Thurzó nádor elnöklete alatt élethossziglan tartó fogságra itélte. A várról már XIII. századbeli okiratok szólnak. Rákóczy hadai 1708. július 27-én ostromolták és azóta romokban hever. A legelső ostromot, melyről a történetírók tudnak, 1440-ben a csehek intézték ellene. Svehla husszita-vezér itt fogva is volt. A vár körül még maig is számos nyilhegyet találnak. 1740-ben és 1741-ben két ízben óriási tűzvész pusztított a községben. 1759-ben rendkívül erős vihar dúlt itt és számos házat döntött romba, sok embert temetve a romok alá. 1784-ben vizáradás pusztította a mélyebben fekvő részeket. A községben két régi úrilak is van. Az egyiket Draskovich gróf horvát bán építtette 1668-ban, később a Forgách grófok tulajdonába ment át, míg 1852-ben a Csenkey-család vette meg. A másikat homonnai Drugeth gróf építtette, később a gróf Andrássyakra szállott, kiktől a Jeszenszky-család birtokába jutott. A község határában gyakran találnak őskori tárgyakat. A plébánia alatt fakad a Dudvág, melynek vize langyos és soha be nem fagy.
CSEJTE.
Saját felvételünk.
