Ó-Tura.
Ó-Tura.
Ó-Tura, a Javorina-hegy alatti völgyben fekvő nagyközség, 6120 lakossal, akik 27 magyar és 149 német kivételével, mind tótok. Vallásra nézve 1847 r. kath., 4142 ág. evangelikus, 125 zsidó. Posta- és táviró-állomása van; vasúti állomása Vág-Ujhely. E község 1392-ben „Túr” (Twr) név alatt Csejte várának tartozéka volt. Ősrégi község, mely már a XV. században kiváltságokkal bírt. Pecsétje 1461-ből való. Ó-Tura község hiteles másolatban bírja Mátyás királytól nyert és Nagy-Szombatban 1467. február 3-án kelt királyi kiváltságos levelét, melyben azért, hogy az ó-turaiak Schvehla híres cseh rablóvezért elfogták, minden teher, adó- és vám-fizetés alúl felmentettek. Ugyancsak hiteles másolatban megvan Mátyás király levele 1487-ből, melyben a fenti kiváltságot megerősíti és ugyanezt teszi II. Ferdinánd 1619-ben. Eredetiben bírják III. Ferdinánd királyi levelét 1639-ből, melyben az ó-turaiakat a vámfizetés alúl felmenti. I. Lipót királytól 1659-ből van két eredeti királyi pecsétes levél, melyek egyikében országos és heti vásárok tartására adott jogot Ó-Turának, a másikban a földesurakat figyelmezteti a község kiváltságainak megtartására. Végre eredetben van meg VI. Károly király levele, mely Pozsonyban 1712. év junius 6-án kelt és melyben az elődei által adott s fent idézett királyi kiváltságokat megerősíti. Kath. temploma 1747-ben épült. Kegyurai a báró Springer testvérek. Az ág. ev. templom 1783-ban épült. Van itt egy régi torony is, mely a husziták idejéből származik és még jó karban van. 1848-ban Ó-Turánál kisebb ütközet is volt, mely alkalommal Hurbán emberei a községet fölperzselték. 1869-ben ismét teljesen leégett. A lakosok a faedény, különösen a konyhaedény faragásával is foglalkoznak. Van itt önsegélyző-pénztáregylet és kath. kör. A község határában néha kőkori emlékeket találnak. Földesurai az Erdődyek és Homonnaiak voltak.
