Alsódabas.
Alsódabas.
Alsódabas. Járási székhely, a pusztákkal együtt 447 házzal és 2147 túlnyomóan római katholikus vallású, magyar lakossal. Van postája, távírója, távbeszélője és vasúti állomása. A középkorban csupán egy Dabas nevű helység volt, melyről 1447-ben és 1490-ben emlékeznek meg az oklevelek. 1644-ben Hartyány János birtokában találjuk, a ki végrendeletileg, több más helységgel egyetemben, Babay Istvánnak hagyományozta. A török hódoltság alatt elpusztult. A XVII. század végén puszta és a Sáfár család birtoka. A XVIII. század elején népesült be újra. 1720-ban a Dabasi Halász család nyerte nádori adományul. 33Ekkor már református anyaegyháza is volt. Az 1754. évi vármegyei összeírás szerint a Halász család tagjain kívül Beleznay János tábornok, Gellért Ferencz és Gáspár, Emődy Mátyás, Oláh Ferencz, Szalay István, Gáll István voltak a helység birtokosai. A református templom 1793-ban épült, a római katholikus pedig 1882-ben. A XIX. század első felében a Halász, a Sigray, a Segesváry, a Jeszenszky, a Konkoly, a Dinnyés, a Kovasóczy, a Kecse, a Mészöly, Bereczky, Oláh, Túry, Zlinszky és a Bielek családok bírtak itt földesúri joggal. Jelenleg Halász Zsigmondnak, Csajághy Bélának, Dinnyés Lajosnak, Piróth Istvánnak, Halász Kázmérnak, Halász Elemérnek és Szőke Lajosnak van itt nagyobb birtoka és mindegyiknek régi kúriája. Csak a Csajághy Béla úrilaka, új, modern épület. Hozzátartozik Felsődélegyháza, előbb Ordasháza, mely az 1395–1497. években, hol Pest, hol pedig Fejér vármegye solti székéhez tartozó községként szerepel. Továbbá Alsóbabád puszta és az alsódabasi szőlőtelep. A község nem a régi helyén áll. Régi helyét a határban egy pusztatemplom omladékai mutatják. E templomot a községgel 1526-ban pusztították el a törökök, mikor Budáról jövet lefelé vonultak. A török világ nyomait számos felszínre kerülő egykorú török és magyar fegyvertöredék is bizonyítja. Népvándorlás és honfoglaláskori leletek is kerülnek itt felszínre. A lakosok takarékpénztárt, fogy. és értékesítő szövetkezetet, önkéntes tűzoltó-egyesületet, Kossuth-kört és úri kaszinót tartanak fenn. A községnek egyik érdekessége az is, hogy itt nyugszik a temetőben Kossuth László, Kossuth Lajos atyja. A mai község az 1830-as évek óta a vármegye történelmében nagy szerepet játszik, – mint a Dabasi Halász család törzsfészke. Volt idő, a mikor innen igazgatták a vármegyét, miután az összeházasodás révén igen nagy kiterjedésű rokonsággal bíró Halász család táblabíró-alakjai itt laktak. A múlt század harminczas éveiben az itteni úri kaszinó báljaira eljöttek a Tisza-Dunaköz, sőt Fehér és Komárom vármegyék nemes családjai is és ekként Dabas találkozó-helye volt a vármegyében szerepet vivő nemesi birtokosoknak. A község jelenlegi képe is nagyon jellegzetes. Csupa nemesi kúria. Urasági lakás 25–30 holdas belsőségekkel, picziny zsellérházacskákkal. Parasztgazdaság máig is elenyészően csekély van itt. A község zöme napszámosokból és cselédekből áll, a számottevő elem azonban természetesen az intelligenczia.
Alsódabas. – 1. Halász Kázmér kúriája.
Alsódabas. – 2. Halász Zsigmond kúriája.
Alsódabas. – 3. Szőke Lajos kúriája.
Alsódabas. – 4. Halász Bálint kúriája.
Alsódabas. – 1. özv. gróf Vay Lászlóné kuriája.
Alsódabas. – 2. Kossuth László egykori lakóháza.
Alsódabas. – 3. özv. Halász Antalné kuriája.
Alsódabas. – 4. Dinnyés Lajos kuriája.
Alsódabas. – 5. Csajághy Béla úrilaka.
