Budafok.
Budafok.
Budafok, nagyközség a főváros közelében, mely az utolsó két évtized alatt itt keletkezett nagy ipartelepek következtében fejlődött oly nagygyá, hogy házainak száma ma már az 1400-at és lakosainak száma a tízezret eléri. A lakosok nagyobbára magyarok és r. kath. vallásúak, de sok közöttük a németajkú is és a katholikusok mellett minden vallásfelekezet képviselve van itt, de csak a katholikusoknak van itt templomuk és kápolnájuk és az izraelitáknak imaházuk. Van postája, távírója, távbeszélője, vasúti és hajóállomása. Azonkívül a községen megy át a budapest–budafok–tétényi kétvágányú h. é. villamos vasút. Eredetileg önálló puszta volt, melyet 1714-ben Savoyai Eugén herczeg nyert adományul, a ki itt egy földszintes kastélyt és majort építtetett, mely a promontori uradalom székhelye lett. Az uradalmi épületeken kívül már a XVIII. század elején több budai, pesti és csepeli polgárnak szőleje volt itt, de még 1737-ben is Csepelhez tartozó pusztaként szerepel. Önálló községgé 1737–1739 között alakult. A község legrégibb pecsétje is az 1739. évszámot viseli. A róm. kath. plebánia 1758-ban alakult, Szent Lipót tiszteletére épült templommal. A jelenlegi plebánia-templom 1792–93-ban épült. A templom tornyán levő kereszt, a hagyomány szerint, egykor a Szigetszentmiklós községhez tartozó Háros-szigeten állott cziszterczita-rendi monostor kápolnájának tornyán volt elhelyezve, honnan a budai várbeli karmeliták kápolnájának tornyára került, e rend eltörlése után pedig a budafoki templom tornyára. 1848-ig az uralkodó család volt a helység földesura és jelenleg is ez a helység legnagyobb birtokosa. A Savoyai Jenő herczeg által épített kastélyt Törley József vette meg; ugyanő egy várszerű nagyszabású kastélyt is építtetett itt, mely jelenleg örököseinek a tulajdona. Hozzátartozik Kutyavilla és Macskacsárda, mindkettő látogatott kirándulóhely. Az itteni számos ipartelep következtében a községben élénk társadalmi és egyesületi éle fejlődött ki és különösen a sör-, pezsgő- és cognac-gyártás lendült fel az itteni kitünő pinczék következtében. Van itt Kaszinó és Sportklub, Keresztény polgári olvasókör, Gazdálkodók egylete, Ipartestület, Iparoskör, Zenekedvelők egyesülete, Önkéntes tüzoltóság, Kádárok egylete, Szépítészeti egylet, Betegsegélyző és jótékonysági egylet, Dalárda, Erzsébet-nőegylet, Munkás dalkör, M. kir. pinczemesteri tanfolyam, Hordójelző hivatal. Az ipartelepek száma pedig a községet valóságos gyárvárossá teszi. Ilyenek a Haggenmacher kőbányai és budafoki sörgyárak részv.-társaság; Törley József és Társa pezsgőgyár, tulajdonosai Törley József örökösei; François Lajos és Társa pezsgőgyár, tulajdonosa François Lajos; gróf Keglevich István utóda cognacgyár, tulajdonosa özv. Kürti Manóné; Schloesser Germain és Társa cognacgyár, tulajdonosa Schloesser Germain; Dékány Péter és társa congacgyár, tulajdonosa Dékány Péter és Zala Sándor; Czuba Durozier és Társa cognacgyár, tulajdonosa Ulbrich Gyula; Gschwindt-féle szesz- és élesztőgyár részv.-társaság; Zománczozott edénysajtoló és fémárú-gyár, tulajdonosa Herz Adolf és Havas Jenő; Lorilleux Ch. és Társa 44festék- kencze- stb. gyár; Alexin zsírművek, tulajdonosa Schmidl Sándor; Unió magyar általános gyufagyár részv.-társaság; Villamossági részv.-társaság. Legújabban keletkezett a Brázay-féle sósborszeszgyárral kapcsolatban a pipereszappangyár, a Dávid és Fia czég téglagyára és a Feder Csák-féle agyagárúgyár. Az itteni m. kir. pinczemesteri tanfolyam a legnagyobbak és legkiválóbak közzé tartozik a kontinensen. Épületei, az egész telep és berendezése is mintaszerű. E fontos intézményről, különben más helyen bővebben írunk. Érdekesek itt a dolomitba vájt hatalmas nagyszámu pinczék és a még elég sűrűn található barlanglakások.
Budafok: A Törley-kastély.
Budafok. – 1. A Sacelláry-féle kastély.
Budafok. – 2. A Czuba Durozier-féle kastély.
Budafok. – 3. A pinczemesteri tanfolyam főépülete.
Budafok. – 4. A Francois-féle kastély.
