Csobánka.

Teljes szövegű keresés

Csobánka.
Csobánka. Szintén a főváros közelében fekszik. Nagyközség 365 házzal, és 1739 németajkú, túlnyomóan r. kath. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Pomáz. E helység a középkorban Boron néven volt ismeretes. A Hunt-Pázmán nemzetség ősi birtoka. E nemzetség sarjai Ugrin, István és Lampert 1299-ben az e helység és az elpusztult Kandé falujok közötti vitás területet a pilisi apátságnak engedték át. A török hódoltság utáni összeírásokban (1690–95) nem fordul elő. Az 1715. évi összeírás szerint már 17 háztartást vettek fel benne; 1720-ban pedig 35 háztartással szerepel az összeírásban. 1737-ben ráczok lakták és ekkor a Wattay család birtokában volt. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával 41 egész jobbágytelket vettek fel. A XIX. század első felében a Wattay örökösök voltak a helység földesurai. A róm. kath. templom 1842-ben, a görög keletieké 1746-ban épült. Jelenleg gróf Teleki Tibornak van itt nagyobb birtoka. Hozzátartozik Garancs puszta és a Szent Hubertus nyaralótelep, Szentkút-kápolna és a lourdesi barlang. E telep újabb keletű. Rendkívül kies fekvésű, díszes kápolnája dombtetőn áll. Gyűjtés útján épült 1904-ben. Az itt lakó művészek és építészek ingyen-munkával járultak hozzá. 1905-ben szentelték fel. Gróf Teleki Tibor erdejében, a Szentkút-kápolna mellett bugyog a forrás, melyhez a búcsújárók zarándokolnak. E regényes fekvésű, egészséges telepen számos csinos nyaraló épült. Vannak itt barlangok is: az ú. n. Maczkó- és a Kevélybarlang, továbbá kőbányák, hova a csobánkaiak munkába járnak.
Csomád, nagyközség a váczi járásban 170 házzal és 822, nagyobbára tótajkú és ág. ev. vallású lakossal. Postája Veresegyház, távirója és legközelebbi vasúti állomása Göd. 1430–1469-ben Csamád néven említik az oklevelek. A török hódoltság alatt elpusztult. 1690-ben elhagyott, lakatlan helyként szerepel. Csak a szatmári békekötés utáni korszakban népesült be újból. 1724-ben még puszta volt. 1729-ben kezdett ismét betelepülni és ekkor a lakosok azzal a kéréssel járultak a vármegyéhez, hogy a protestáns vallást szabadon gyakorolhassák és iskolatanítót tarthassanak. 1737-ben a Beniczky család birtoka volt, majd később gróf Fekete György (szül. 1711 † 1788) országbíró birtokába ment át. A Fekete családtól a fóthi uradalommal együtt Csekonics József tábornok vette meg, a ki 1808-ban özvegy gróf Károlyi Józsefnének adta el. Az 1827. évi osztály alkalmával gróf Károlyi István birtokába került. 1810-ben nagy tűzvész pusztított itt, mely alkalommal – a templom és 5–6 ház kivételével – az egész község leégett. Ekkor égtek el a község irományai is. Az ágost. hitvallásuak temploma 1783-ban épült. Jelenleg gróf Károlyi László a helység legnagyobb birtokosa. Mintegy 8–10 évvel ezelőtt egy honfoglaláskori lovas harczos csontvázat találták, fegyverzettel együtt, de ezek elkallódtak. Hozzátartozik Károlyimajor, mely eddig Lestyinamajor néven volt ismeretes.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages