Csővár.
Csővár.
Csővár, a vármegye felső határán fekvő kisközség, 135 házzal és 642 ág. ev. vallású, tótajkú lakossal. Postája Acsa, távírója és vasúti állomása Acsa-Erdőkürt. Régi váráról 1448–1461 között már említés történik, a mikor a Ráskayak kezén van, omladékai máig is megvannak. E várat 1448-ban Ráskay György állíttatta helyre. A vár kapuja fölött volt kövek jelenleg Acsán vannak. Az egyik kövön az 1482. évszám látható. A másik kövön a következő fölírat volt: „BLASIUS D. RASKA AGAZONUM REGALIUM MAGISTER ET CASTRI BUDENSIS PRAEFECTUS.” A XV. században a falu a váczi püspöké. 1460-ban Szadai Reichel Sebald, 1461-ben Csóri Miklós volt Csővár kapitánya. A hódoltság alatt nem pusztult el. 1695-ben mint népes helységet 3/4 portával rótták meg. Ez időből való az ág. ev. templom is, melyről már 1681-ben van adatunk. Az 1715–20. évi összeírásokban nemes községként szerepel. A Ráskayak után a Bosnyák, majd a Prónay család birtokába került. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával 27 másodosztályú jobbágytelket vettek fel az összeírásba. A XIX. század első felében a Prónay, Vörös, a Divényi, a Horváth, a Posch és más családok voltak a helység földesurai. A tagosítás 1847-ben történt. Jelenleg báró Prónay Dezső a helység legnagyobb birtokosa. A lakosság fogyasztási és értékesítő szövetkezetet és gazdakört tart fönn. A határban mészkőbánya van. A községhez tartoznak Alsóhányás, Kifurtimajor, Klokocsimajor és Vörösmajor.
