Czeglédberczel.
Czeglédberczel.
Czeglédberczel. Czegléd közelében fekvő nagyközség, 481 házzal és 2925, nagyobbára németajkú és róm. kath. vallású lakossal. Helyben van a postája, távírója és vasúti állomása. E községet 1482-ben Albertihez tartozó pusztaként említik. Az 1633–34. évi adólajstromokban a váczi nahije helységei között szerepel, 3 adóköteles házzal. A XVIII. században a Klára-rendi apáczák birtoka volt, egész a rendnek II. Józseftől 1785-ben történt feloszlatásáig. II. József 1785–1787. között hannoveri németeket telepített ide, a kik a községet szépen és szabályosan kiépítették, a kolerajárvány azonban nagy részüket elpusztította, mire az életben maradottak visszaköltözködtek régi hazájukba. Az elhagyott községbe Soroksárról, Adonyból, Solymárról németek, Uriból és Czeglédről pedig magyarok telepedtek és 1804-ben önálló községgé alakultak. Ez időből való a helység pecsétje is. A helyi káplánságot 1787-ben alapították; az anyakönyvek 1797-ben anyaegyházzá emelték. A Klára-rend feloszlattatása után 1848-ig a vallásalap volt a helység földesura és jelenleg is a vallásalapnak van a helységben a legnagyobb birtoka. Az itteni úrilakot Ragány János építtette és ez most Ragány Endréé. A községhez tartozik Cserőpuszta és Nagyállás major. A község a múlt század 80-as éveiben teljesen leégett. A lakosok gazdakört és hitelszövetkezetet tartanak fenn.
