Czinkota.
Czinkota.
Czinkota, nagyközség a főváros közelében, 2506 házzal és 7200 lakossal, a kik eredetileg tótok voltak, de ma már mind jól beszéli a magyar nyelvet. Vallásra nézve róm. katholikusok, ág. evangélikusok és reformátusok. Helyben van a postája, távírója és vasúti állomása. Czinkota is egyike azoknak a helységeknek, melyek már a nemzeti királyság első századában fennállottak. Thúróczi krónikája már 1074-ben, a Salamon és Géza között történt mogyoródi ütközetnél említi, mely a Mogyoród és a Czinkota között emelkedő hegy körül folyt le. Itt esett el Ernyei bán, Salamon király egyik kedves embere. 1283-ban a nyúlszigeti 51apáczák birtoka. Mátyás király idejéből származik a czinkotai nagy iccze mondája, mely az itteni nép ajkán a következőképen él: Mikor Mátyás király vándor-íródiákképen bejárat az országot, meglátogatta a czinkotai plebánost is, a ki igen dölyfös ember volt. Budára érve, magához rendelte a plebánost azzal az üzenettel, hogy a következő három kérdésre feleljen meg neki: 1. Hol kel föl a nap? 2. Mennyit ér a király? 3. Mit gondol a király? A pap hiába törte a fejét, nem tudta megfejteni a kérdéseket; végre a kántor ajánlkozott, hogy ő fölmegy helyette és megfelel azokra. El is ment és a következőket válaszolta: 1. A királynak Budán, nekem Czinkotán. 2. Jézus 30 ezüst pénzt ért, fölséged egygyel kevesebbet. 3. A király azt gondolja, hogy most a czinkotai pappal beszél, pedig én a kántor vagyok. – A talpraesett válaszért a király meg akarta jutalmazni és megkérdezte, mi a kívánsága, mire a kántor azt kívánta, hogy mivel nagyon kicsi az iczcze, legalább Czinkotán legyen nagyobb. Ez az eredete a czinkotai iczczének, mely azután nem két, hanem három meszelyt tartalmazott. A török hódoltság alatt a helység elpusztult s csak a szatmári békekötés után, 1709-ben népesült be újra. 1754-ben Beniczky Tamás birtokában találjuk. Ettől kezdve a mai napig szakadatlanul a Beniczky-család birtoka. A XIX. század elején Beniczky Péter, 1843-ig Beniczky Ádám birtoka, később 1874-ig Beniczky Ödöné, ennek halála után Beniczky Gábor lett a helység birtokosa, kinek halálával (1894) özvegye, született Batthyány Ilona grófnő haszonélvezi a Beniczky-féle birtokot, mely jelenleg Beniczky Géza leányának: Beniczky Máriának, férj. gróf Pejacsevich Márknénak a tulajdona. A kastélyt Beniczky Péter építtette a XVIII. száza végén. A kastély műkincsei közül különösen említést érdemelnek Judith, Deborah és Lucretia szobrai, melyeket gróf Batthány Lajos miniszterelnök hozott magával Olaszországból s ezek gróf Batthyány Ilona magántulajdonát alkotják. Ugyanő őrzi Mária Terézia királynő úti gyógyszertárát is. A helységben két katholikus, egy evangélikus templom és egy izraelita imaház van. Ezek közül legrégibb az evangélikus templom, mely 1709-ben épült. Az egyik kath. templomot 1757-ben, a másikat 1894-ben építették. 1849 április 11-én e helység határán folyt le az utolsó mérkőzés Aulich honvédtábornok és Jellasich bán hadosztálya között, mely a honvédsereg fényes győzelmével végződött. Aulich e győzelem után Czinkotán tábort ütött, itt fogadta április 24-én a főváros küldöttségét, mely a magyar sereget a császári hadaktól elhagyott fővárosba meghívta. A magyar gazdasszonyok országos egylete 1906-ban eladván budapesti házát, leánynevelő-intézetét és árvaházát Czinkotán építette fel, tőszomszédságában a Beniczky-féle kastélynak és parknak, melyet Beniczky Gáborné szül. gróf Batthyány Ilona az egyletnek adományozott. Van itt négy gyár is: Heuffel Sándor cseppfolyós gázgyára, Prepeliczay Árpád fonalfestőgyára, Schuster Vilmos székgyára és a téglagyár. Itt emelkedik a villamfejlesztő telep is. Van itt még takarékpénztár, polgári kör, 48-as függetlenségi kör és temetkezési egyesület. Hozzátartozik: Ilonatelep, Mátyásföld, továbbá Laczkómajor, Forrásmajor, Lucskamajor, Ehmanntelep és Huszkatelep. Ezek közül Mátyásföld az ország egyik legnagyobb, legrendezettebb és legszebb nyaralótelepe. 1887-ben Beniczky Gábor és neje Batthyány Ilona grófnő, birtokuk egyik legszebb helyén 250 hold területet engedtek át potom áron az e czélra alakult Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének. Az alapításban élénk résztvett Kunkel Imre is, a Beniczkyek megbízottja. 1887-ben már együtt volt az alapszabályszerűleg megállapított 60 tag 100 háztelekkel, úgy hogy november 5-én már megtarthatták az alakuló közgyűlést és 27-én az első választmányi űlést, melyen már a megválasztott tisztikar vett részt, ú. m. elnök: Szeniczey Ödön, titkár: Fái Béla, pénztáros: Kunkel Imre, választmányi tagok: Kerekes Elek, Kertscher István, Kintner Károly, Móczár Béla, Móczár Gyula dr., Nemes Ferencz, Phozer Ferencz, Pozsgay Tivadar, Szécskay István, Szemlér Lőrincz, N. Terstyánszky Kálmán és Vajdafy Béla. A megalakulás után a telep rohamosan kezdett fejlődni és egymás után emelkedtek a szebbnél szebb nyaralók, az egyesülettől megállapított szépészeti és egészségügyi szabályok szigorú szemmeltartása mellett. A választmány gondoskodik a telep háztartásáról is, a közgyűlés ellenőrzése mellett és ma már annyira megerősödött, hogy közel félmillió kor. értékü vagyona van. A telep háztartásához minden telek tulajdonos ölenként és évenként négy fillérrel járul, tagsági díj czímén. Állandó bevétel még a jogok bérlete és az egyesületi épületek és telkek bérjövedelme. Ez épületek közé tartozik a 40 holdas, szépen fásított és virágágyakkal díszített parkban álló emeletes nagyvendéglő, szép, tágas, fedett 52terraszszal, 30 szobával, impozáns tánczteremmel, melynek hangversenyek és színi előadások czéljaira állandó színpada van. Ez épületben vannak azok az üzlethelyiségek is, melyek a telep napifogyasztását látják el. A park fásított részén, a szállótól néhány percznyi távolságban van a modern berendezésű vízgyógyintézet és artézi uszoda, két orvos felügyelete alatt. A telepnek külön rendőrsége van, élén egy rendőrfelügyelővel, minek következtében a közbiztonsági viszonyok mintaszerűek. Van itt szép állami elemi iskola is, és szabad téren álló díszes róm. kath. temploma, a hol vasárnaponként rendes misét tartanak. A parkban játszóterek és tenniszpályák állanak a sportkedvelők rendelkezésére. A telepnek külön posta, távíró és távbeszélő hivatala van. Utczái 10 öl szélesek és fákkal szegélyezettek. Legszebb tere a nagyvendéglő előtt elterülő Ilonatér, melynek közepén a telep névadójának: Mátyás királynak a mellszobra áll, melyet Paulheim József emeltetett, kinek nevéhez e telepen különben is sok hasznos alkotás fűződik. Ma az egykor puszta vidéken több mint 200 díszes nyaraló emelkedik, szabályos rendben, melyeket szabályos utczák kereszteznek. A kényelmet növelni van hívatva a most épülő vízvezeték és középponti villamfejlesztő és a most villamos erőre átalakított gőzüzemű viczinális, mely eddig 20 perczenként közlekedett, de 1910. év tavaszától még sűrűbben fogják szállítani a villamos kocsik a közönséget a közeli Budapestről. A telep a Duna színtje fölött 70 méter magasságban, fennsíkon terül el. Talaja humuszszal kevert homok, kútvize bő és egészséges, a Duna felé jó esése van s így száraz és egészséges.
Czinkota. – 1. özv. Beniczky Gáborné kastélya.
Czinkota. – 2. A r. kath. templom Mátyásföldön.
Czinkota. – 3. A park-vendéglő és szálló Mátyásföldön.
