Dömsöd.
Dömsöd.
Dömsöd. Dunamenti nagyközség, 976 házzal és 4160 lakossal. Postája, távírója, vasúti és hajóállomása helyben van. A középkorban Dempsed, Demsed Dumschud néven említik az oklevelek. 1291-ben reginalis Gumchud azaz Gyömsőd; valószínűleg Gyümölcsödből. Ősidőktől fogva máig nagy gyümölcs-termelő hely. A XIII. században a vele szemközt fekvő Ráczkevi szigettel együtt a magyar királynék birtoka volt. 1291-ben a ráczkeviszigeti helységekkel egyetemben a királynék menyasszonyi ajándékai között szerepel. Ugyanekkor hozzátartoztak Föveny, Dienes és Somlyó dunai szigetek. E birtokokat III. Endre király neje, Fenena királyné, a margitszigeti apáczáknak ajándékozta. 1424-ben Zsigmond király Borbála királynénak adományozta, de nem sokáig maradt a magyar királynék birtokában. Később Fejérvármegyéhez csatolták. 1461-ben Kalmár Dénes királyi ember volt itt birtokos, a ki Dömsödi előnévvel élt. 1492-ben a Rozgonyiak birtokában találjuk. A XVI–XVII. században a Bosnyák család birtoka volt, majd Bosnyák Judit, férjezett báró Balassa Imréné leánya, Balassa Judith († 1684) révén, a Koháry családra szállott. 1539-ben a budai káptalan pecsétes eredeti kiadványa szerint Michael Hayôos de Demsed megveszi Izdrai Kiss György izdrai birtokát. Izdra 1446–1469-ben beleolvadt a dömsödi határba. 1558-ban Dömsödön megalapítják a református egyházat Dömsödi Hajós István nemes úr és Mészáros István, Kún Benedek, Pálföldi Gergely, Gubacsi András, Földváry Péter, Cser Gergely jobbágyok, mely családok ma is megvannak Dömsödön. A török hódoltság alatt nem pusztult el, bár tömérdek zaklatásnak volt kitéve, úgy hogy lakosai 1540-ben és 1684-ben a helységet tömegesen el is hagyták s az alatta fekvő Somlyó szigetre menekültek. A török hódoltság alatt a Budavárban lakozó spahik hűbéres birtoka volt. Utolsó török földesúra 1648–85-ben szőke Amhát spahi. Az 1690. évi összeírásban a gróf Koháryak birtokaként szerepel. Ez évből maradt fenn a község legrégibb pecsétje is. 1690-ben 100 mérő gabonát és 3 darab vágómarhát, 1691-ben egy egész porta után 500 frt. katonaélelmezési segélyt vetettek ki reá. 1695-ben portaszámát 2 1/2-re emelték fel. 1703-ban II. Rákóczi Ferencz november 16-án 60 köpönyeget rendelt meg katonái számára a helység elüljáróságánál. A XVIII. században a Koháryaktól a Beleznay család vette zálogba. 1770-ben, az úrbér rendezése alkalmával, Beleznay Miklós és Mihály zálogos birtoka volt. Ekkor 167 egész úrbértelket írtak itt össze. Később ugyancsak zálogképen a báró Podmaniczky család birtokába ment át. 1848-ig e család volt a földesura. Hozzátartozik Apaj és Szunyog puszta, továbbá Szőrhalom-telep. Dömsöd pusztái 1453-ban Acsádegyháza, Agyagos, Keresztur, Perestelek, 56Apaj 1291. terra, Hugyé 1395. 1429. 1446. 1461. Izdra 1446 posessio, Szunyog 1326. possessio 1496, Czáregyháza 1590. 1649., Sáp 1291., Bol 1453., ezek közül Apaj és Szunyogh megvan, Hugyé és Agyagos községi dülőként fenmaradt, a többi elenyészett. A község nevezetes gyümölcstermelő hely. Galgóczy Pest vármegye Monografiájában leírja Hajós József gyümölcsöskertjét (III. k. 334. 1.) mely ma is egyik legszebb gyümölcsöse messze vidéknek.
Dömsöd: Hajós József úrilaka.
