Dunapataj.
Dunapataj.
Dunapataj. Dunamenti magyar nagyközség, 1482 házzal és 5671, túlnyomóan református lakossal. Helyben van a postája, távírója és vasúti állomása. A középkorban Fejér vármegye solti székéhez tartozott. 1421-ben a Pataji Zubor család birtoka. Egy 1424-ben kelt oklevél szerint ekkor már plebániája is volt. 1426-ban már vásárairól emlékeznek meg az oklevelek. Az 1639. évi megyegyűlésen, melyet Pest vármegye Füleken tartott, mármezővárosként említik. 581691-ben 1/2, 1695-ben 2 portát vetettek ki reá. A helység pecsétje 1704-ből való és e köriratot viseli: Pataj város pecséti Anno 1704. Rákóczi Ferencz fejedelem 1703-ban oltalomlevelet állított ki a község részére, melyben megtiltotta hadainak, hogy a község lakosait bántalmazzák és vagyonát rongálják. Az 1720. évi összeírás szerint már népes mezőváros volt, hol 137 háztartást vettek fel. 1737-ben báró Száraz György örököseinek volt a birtoka. 1754-ben a vármegyei nemesi összeírás szerint Rudnyánszky József birtokában volt. 1780-ban a Paksy-Jármy örökség révén, a Tahy család volt a helység földesura, 1848 előtt pedig Száraz György. A róm. kath. templom 1761-ben épült. Plebániája 1727-ben keletkezett és anyakönyvei 1756-ban kezdődnek. A református egyház már a XVII. században fennállott. Az egyház szentedényei között van egy ezüst tányér és egy ezüst kancsó 1628-ból, egy ezüst tányér 1717-ből s egy kanna 1724-ből, továbbá egy ezüst pohár 1769-ből és egy másik 1807-ből. A ref. templom 1773-ban épült. anyakönyvei 1736-ban kezdődnek. 1836-ban nagy tűzvész pusztított a helységben. 1847 február 25-én hetivásárok tartására nyert engedélyt. Vásárai nagyon látogatottak. Jelenleg a kalocsai érseki uradalom a helység legnagyobb birtokosa. Hozzátartozók Bödbakod, Vejte, Szentkirály, Patajibojár és Patajimikla puszta. A községhez tartozó Szelíd nevű dűlőn valamely ősrégi épület vagy váracs csekély maradványai láthatók. Van itt Kaszinó és két Olvasókör, takarékpénztár, hitelszövetkezet, önsegélyző-egylet, gazdakör és három temetkezési egylet.
