Dunavecse.
Dunavecse.
Dunavecse. Magyar nagyközség, járási székhely a Duna mentén, 1088 házzal és 4384, nagyobbára ref. vallású lakossal. A postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Plebániája már az 1332–34. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul és ekkor egyházilag a váczi egyházmegye szigetfői főesperességéhez tartozott. 1404–1405-ben Fejér vármegye solti járásához volt csatolva. A XV. század elején a Tetétleni család birtokában találjuk. A XVI. század közepén, a mohácsi vész utáni korszakban Laski Jeromos († 1541) birtokába került. Később a XVII. század közepén a Földváry család lett a helység birtokosa. 1610-ben a reformált hitüek itt zsinatot tartottak. A református egyház 1626–29. években már fennállott. A református templom 1640-ben épült, de azóta átalakították. A török hódoltság alatt nem pusztult el. 1691-ben egy egész porta után 50 frt katonaélelmezési költséget és 1695-ben 4 portát vetettek ki reája. Ekkor egyike volt a vármegye legnépesebb községeinek. Az 1720. évi összeírás alkalmával 122 jobbágyháztartást találtak itt, és ekkor tisztán magyar lakosai voltak. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint még mindig a Földváry család birtoka. Ugyane családé voltak ezidőtájt Tetétlen (ma Dunatetétlen), Ölle (ma Szülleölle) és Szölle nevű, jelenleg Hartához tartozó puszták. E családon kívül ekkor még Jelenffy Lénárt János is birtokos volt ott. 1761 július 7-én országos, 1832 április 26-án hetivásárok tartására nyert kiváltságot. 1866-ig a Földváry család osztatlanul bírta itteni jószágait. 1866-ban a család megosztozván az ősi javakon, ezek egy része idegen kézre jutott. 1838-ban és 1876-ban nagy árvíz pusztított a helységben, 1848-ban pedig a községnek a fele leégett. Újabban a nazarénus és a baptista felekezetek is elszaporodtak a helységben és a nazarénusok 611907-ben építették fel imaházukat. Jelenleg Földváry Elemérné, szül. Osztroluczky Elzának, továbbá Bauer Miksának és Bauer Mórnak van itt nagyobb birtoka. azt a házat, a hol Petőfi Sándor itt tartózkodása alatt lakott, emléktáblával jelölték meg. Hozzátartozik Csanádfehéregyháza és Zsellérpuszta. Az elsőnek a területén hajdan község állott fenn. Ősi templomának alapkövei máig is láthatók. A községben van takarékpénztár, hitelszövetkezet, 48-as kör, gazdakör és ipartestület.
