Dusnok.
Dusnok.
Dusnok. A Sárközön, a Vajas patak mellett fekvő nagyközség, 654 házzal és 3443, nagyobbára róm. kath. vallású, sokácz lakossal. A postája helyben van, távírója Sükösd és vasúti állomás Kalocsa. 1639-ben még puszta volt és ekkor Miskey János és Veres István voltak a birtokosai. A XVII. század közepén keletkezhetett, midőn a törökök zaklatásai elől a nép az itteni mocsarak és erdők között talált menedéket. A nép ajkán élő monda szerint két dusnoki lakos, Matily és Perity, a Garáb-erdőben levágták a török vezér fejét és így felszabadították a török zaklatástól a községet. Az 1690. évi összeírás szerint csak három lakosa volt s ezért nem róhatták meg adóval. Az 1715. évi adóösszeírás alkalmával már 11, 1720-ban pedig 2 háztartást találtak itt. Lakosai ezidőtájt magyarok és sokaczok voltak. A török hódoltság után a kalocsai érsek birtokába került. A XVIII. század elején az érsekség az itteni híveknek templomot építtetett, mely 1734-ben már fennállott. A plebánia 1746-ban keletkezett, de anyakönyvei már 1738-tól kezdődnek. 1780-ban a templom a község legnagyobb részével leégett, de 1814-ben újra felépült. A Mária Terézia királynő uralkodása alatt megtartott úrbéri rendezés alkalmával 59 28/32 úrbértelket írtak itt össze. 1848-ig a kalocsai érsek, majd a kalocsai főkáptalan volt a helység földesura és most az utóbbi a helység legnagyobb birtokosa. 1864-ben szeptember havában, szintén nagy tűzvész pusztított, melynek a helység javarésze áldozatul esett. Hozzátartoznak a következő majorok és telepek: Halászkass, Izsákpuszta, Borsoshát, Natka, Sordó, Lugasi szállás, Pétermajor, Ófalu, Pávin, Szélmalomtelep, Sipsaszőlő, Vajastorok, Siposszállás, Gémes, Lencs és Garáb. Ez utóbbi erdőrészen egy régi templom alapfalai vannak a földben s innen már egy harang is felszínre került. Itt volt a hajdan virágzó garábi apátság. Van a községben Kath. Népszövetség, Kath. Kör, Guriga-egylet, Önkéntes Tüzoltóegylet és a Központi Hitelszövetkezetnek fiókja.
